• Főoldal
• Magunkról
• Leader akciócsoportok
• Dokumentumtár
• Fórum

felíratkozás

• Hírek

Befektetőre talált a balatonmáriafürdői termálhotel

A balatoni gyermektáborok alapozzák meg a turizmus jövőjét. Munkába álltak a településőrök Lengyeltótiban és Gyugyon. 2009-es évzárás félmilliárddal a Dél-Balatoni HACS-nál.
A Dél-Balatoni LEADER Vidékfejlesztési Nonprofit Zrt. hírei.

A kistérségben is népszerű a falunapi pályázat

2010 február elsején jelent meg a pályázati felhívás a 2010-ben megtartandó falunapok támogatására. Kistérségünkben már a 2009. évi kiírás is népszerű volt, a települések 40%-a nyújtott be sikeres pályázatot.

Az idei pályázati kiírás alapján az érdeklődő önkormányzatok, civil szervezetek szinte egymás kezébe adják a HVI iroda kilincsét, akkora az érdeklődés, de a telefonos érdeklődés is gyakori. Fentiek alapján várható, hogy a tavalyinál több pályázatot nyújtanak be a kistérségből.

*

Csokis Tibi ötlete kocsonyára

Disznó, baromfi, hal vagy gyümölcs egyre nagyobb népszerűségnek örvend a somogybabodi kocsonyafőző verseny. Négylábú, kétlábú és lábatlan – kevesen gondolnák, hogy ezek olyan kategóriák, melyekben a somogybabodi kocsonyafőző versenyen nevezni lehetett. A különféle kocsonyák ünnepét harmadszor rendezték meg a településen. A különféle kocsonyák ünnepét harmadszor rendezték meg.

Csima Sándor polgármester elmondta: nem más, mint az ismert előadó, Csokis Tibi ötlete volt annak idején a program, mely évről évre nagyobb népszerűségnek örvend. A hétvégén több mint tucatnyi csapat készíthette a kategóriáknak megfelelően négylábúból, azaz zömmel sertésből; kétlábúból, tehát baromfihúsból és lábatlanból, így halból vagy akár gyümölcsből a kocsonyát.

A Balatonlelle hegybírójából és a szomszédos települések polgármestereiből álló zsűri a balatonlellei Riba Gáborné sertéshúsból készült ételét ítélte a legjobbnak. A balatonlellei induló egyben a legszebben tálalt kocsonyának járó elismerést is megkapta. Külön kategóriában díjazták azokat, akik nem a helyszínen főzőcskéztek, hanem otthon készítették el jól bevált receptjeiket, közülük a balatonőszödi Valkó Gyula aratta le a babérokat.

forrás: sonline.hu

*

Gyógyír a tóparti szomszédoknak

A régió legirigylésreméltóbb kistérsége akár így is lehetne emlegetni a fonyódi társulás területét a járóbeteg-ellátás jövője kapcsán. Csaknem egymilliárd forintból korszerűsödhet a járóbeteg-ellátás a Fonyódi kistérségben. Fonyód és Balatonboglár beruházástámogatási szerződéseit még ebben a hónapban aláírják.

A Dél-dunántúli Operatív Programban (DDOP) a járóbeteg-szakellátó központok fejlesztésére odaítélt kétmilliárd forintnak több mint harmada – közel 800 millió forint – a Fonyódi kistérségbe került, ahonnan a fonyódi és a balatonboglári intézmények pályázata is nyert, tájékoztatott
Salamon Balázs, a VÁTI Nonprofit Kft. dél-dunántúli területi irodájának vezetője. A két nagyszabású fejlesztés nem csupán a Fonyódi kistérségben élőknek, hanem a lengyeltóti térség lakóinak magasabb szintű ellátását is szolgálja.

Ez a kistérség döntően a fonyódi egészségházhoz tartozik, míg a fonyódi térség lakosainak kétharmadát Boglár látja el. A fonyódi Egészségügyi Nonprofit Kft. fejlesztése a helyi intézmény korszerűsítésének következő lépcsője, amelyhez 377 millió forintos támogatást nyertek most.

Metz József igazgató-főorvos a szerződéskötést követően kívánja ismertetni a régóta tervezett projekt részleteit. A balatonboglári beruházáshoz a maximálisan odaítélhető, négyszázmillió forintos támogatást kapta a helyi önkormányzat, mely nem csupán a szükséges tízszázalékos önrésszel, hanem összesen száztizenkétmillió forintos saját forrással egészíti ki az elnyert összeget azért, hogy a tervek maradéktalanul megvalósuljanak. A városban a néhány éve felújított egészségház bővítéséről és átalakításáról van szó, a jelenlegi alapterület közel kétszeresén gyógyítanak majd.
Balázs Lajos intézményvezető főorvos arról tájékoztatott, hogy a kiemelkedő újítások között szerepel a nappali kórházi ellátás, melyet kétszer két ágyon biztosítanak. Új szakmák, mint a tüdőgyógyászat és az allergológia is megjelennek Balatonbogláron, és komoly előrelépés várható a diagnosztika terén: röntgen és labor is lesz az intézményben. Bővül az óraszám az eddig is meglévő szakterületeken, s mindennapos ügyeletet adó gyógyszertár kap helyet a házban. Új fizioterápiás lehetőségek révén a rehabilitáció is erősödhet. Balázs Lajos főorvos a szakmai program kapcsán a megelőzés fontosságát hangsúlyozta, s arról is beszélt: a szociális alapellátó intézményekkel, valamint az iskolákkal is készülnek az együttműködésre, de a terveik érintik a helyi uszodával és sportcentrummal szervezendő kooperációt is.

Somogy megye kapta a legtöbbet a DDOP járóbeteg-szakellátó központok fejlesztésére kiírt pályázatának somogyi nyerteseihez a valamivel korábban elbírált barcsi beruházás tartozik még a fonyódi és a boglári fejlesztéseken kívül.

A három somogyin felül egy tamási és egy pécsi projekt valósulhat meg. Valamennyi terv meglévő szakrendelők felújítását, átépítését, bővítését foglalja magában. Többek között a minimumfeltételeknek megfelelő gépek, műszerek, laboratóriumi és egyéb diagnosztikai eszközök, ápolási és rehabilitációs egységek és infokommunikációs eszközök beszerzése történik még a VÁTI területi irodájának tájékoztatása szerint, s kötelező az akadálymentesítés

forrás: sonline.hu

*

Befektetőre talált a balatonmáriafürdői termálhotel

Ismét felcsillant a remény: Balatonmáriafürdőn termálhotel épülhet, melytől a helyiek az üdülőszezon kitolódását és munkahelyeket várnak. Galácz György ma már óvatosan fogalmaz.

Balatonmáriafürdő polgármestere három esztendeje örömmel újságolta: nagy az esélye, hogy a Bárdos Lajos utca és a csatornapart – hivatalos nevén Nyugati-övcsatorna – közötti ligetes-zsombékos, a helyiek és a nyaralók által szabad strandként használt területen 2008 őszére megépül egy minden igényt kielégítő termálhotel. Melynek köszönhetően kitolódik – a máriafürdőiek reménye szerint egész évessé válik – az üdülőszezon, s nem mellékesen 60-80 új munkahely is létrejön. Ami első hallásra nem tűnik nagy dolognak egy olyan ritka kivételes helyzetben lévő faluban, mint Balatonmária, ahol ilyentájt, télidőben is alig egy-két álláskereső akad – nem úgy a környező, a tótól távolabbi települések lakói számára –, ám a falu vezetése némi népességgyarapodást is remélt az új hoteltől. Mármint, hogy az ott munkát kapók közül néhányan a településre költöznek. A terv azonban megmaradt az álmok szintjén, kiderült ugyanis, hiába az elnyert közel egymilliárd forintos uniós támogatás, a hazai befektető anyagi helyzete nem teszi lehetővé a szállodaépítést.

A tavalyi év végén aztán ismét felcsillant a remény: egy magyar pénzügyi tanácsadó csoport jelezte az önkormányzatnak, elképzelhető, hogy lenne befektető a hotelprojekthez. Egyelőre nagyon kevés az információnk, így nem is akarunk semmit elkiabálni – mondta Galácz György. Egy hét múlva talán már okosabbak leszünk, a tanácsadó cég ugyanis akkorra jelezte, hogy érdemi választ tud adni. A polgármester ezek után információnkat sem akarta megerősíteni, mely szeri angol cég építkezne a településen. Azt viszont elárulta, hogy a koncepció nem változott, azaz a termálhotel ugyanazokkal a feltételekkel épülhetne meg, mint amelyekre a képviselő-testület, a helyiek és a közüzemi szolgáltatók is melyek rendszerei elbírnák a nagyobb terhelést rábólintottak. Ez lenne a falu legnagyobb szállodája folytatta Galácz György.

A part menti terület nagyobb része önkormányzati tulajdon, ebből két hektáron valósulhatna meg a beruházás. A terület ára 340 millió forint, azaz a közel ötmilliárdos projekt nagyjából hét százaléka, a megvalósulást s ezért is óvatos egyelőre a polgármester viszont nehezíti, hogy jelenleg nincs olyan uniós pályázat, melytől a befektető támogatást remélhetne a beruházáshoz. Melynek ugyan meg kellene küzdenie a környék termálfürdőivel – Marcali, Hévíz, Zalakaros is fél órán belül elérhető –, ám fő vonzerejét éppen az jelentené, hogy a vendégek helyben kapnának meg minden szolgáltatást. Reményeink szerint a beruházó lát fantáziát a szállóépítésben – jegyezte meg Galácz György –, az viszont biztos, hogy a terület rendezésére ettől függetlenül is sor kerül: a tervezett sétány mindenképpen megépül…

forrás: sonline.hu

*

A balatoni gyermektáborok alapozzák meg a turizmus jövőjét

A gyerekek a jövő turistái. Ha nem alakítjuk szokásaikat megfelelően, akkor nem lesz turizmus. Ezt az alaptételt vallja mindkét nagy balatoni tábor, a fonyódligeti és a zánkai vezetője is. Növekedett a vendéglétszám és a vendégéjszakák száma a fonyódligeti Somogy Megyei Gyermektáborban az elmúlt évben.

Több belföldi gyermek érkezett, és a családosok közül is a tavalyelőttinél többen döntöttek a fonyódligeti nyaralás mellett. Szegedi Ágnes igazgató szerint ebben több tényező is közrejátszott. A családosok egészen biztosan azért jönnek nagyobb számban hozzánk, mert rengeteg és változatos programot kínálunk nekik, és egyre több a jelentős kedvezmény. Igaz ez például a nagymama-unoka táborra is – mondta az igazgató.

Másfelől sok iskolában nincs tábor, így ezekről a helyekről egyéni szervezésben érkezhetnek. Szerepet játszhat még az is, hogy az elmúlt évre fürdők készültek a turistaszálló tetőterében lévő szobákhoz. Ahogy másutt, Ligeten is alacsony viszont a külföldiek aránya. Megszűntek ugyanis a korábban jellemző cseretáborok, de figyelemmel kell lenni arra is: az egykori küldőterületeken a nyári szünet egyesületek, egyházak szervezésében zajlik, s ők “nem találtak rá az országra”. Ez az igazgató szerint azzal is magyarázható, hogy a potenciális vendégek az ár-érték arányt tekintve találnak Magyarországnál kedvezőbbet.

A szezonon kívüli forgalmat tavaly is főként országos találkozók, nagyrendezvények adták. Ezen a téren a legfőbb változás, hogy a korábbiaknál jóval kevesebb résztvevővel tartják az egyes szervezetek a hasonló programjaikat.

Az előttük álló évvel kapcsolatban a legfontosabb nyitott kérdés, hogy mennyire hat kedvezőtlenül a fonyódligeti forgalomra az üdülési csekk megadóztatása. Ez a fonyódligeti bevétel 8-10 százalékát adta az elmúlt években, ám ez összehasonlításban nem kevés. Elenyésző viszont a hazai szállókban beváltott csekk sok államhoz képest, ahol jóval hangsúlyosabban támogatják a fiatalok üdülését. Ezt már Bogó Ágnes, a Zánkai Gyermek- és Ifjúsági Centrum ügyvezetője hangsúlyozta a regionális idegenforgalmi bizottság egyik ülésén. A táborok méretét tekintve az országos élmezőnyt is jelentő Zánka és Fonyódliget vezetői egy véleményen vannak abban: a területnek jóval nagyobb támogatásra van szüksége.

Bogó Ágnes szerint kulcsfontosságú lenne, hogy a turisztikai célelőirányzatban legalább öt százalék ifjúsági célú fejlesztésekre álljon rendelkezésre, de az üdülési csekk igényelhetőségének kiterjesztését is kiemelte. A zánkai vezető szerint egységes szabályozás kell az idegenforgalmi adó mértéke és a mentesség tekintetében is. Szegedi Ágnes úgy véli: rengeteg múlik a pályázatokon, melyekkel kapcsolatban nem csak az a gond, hogy kevés az elérhető forrás hasonló célokra, hanem a pályázatok rossz időzítésére is volt már példa: júliusban megszülető eredmény esetén ugyanis igen nehéz balatoni nyaralást szervezni. Örömteli példa ugyanakkor az újjáéledt erdeiiskola-mozgalom, melynek köszönhetően Ligeten például Balaton suliban szerezhetnek tapasztalatokat a nebulók.

*

Munkába álltak a településőrök Lengyeltótiban és Gyugyon

Január 10-én két fő településőr állt munkába Lengyeltótiban, illetve szintén két fő Gyugyon. Az előkészítés során szakmai segítséget kaptunk a Fonyódi Rendőrkapitányságtól, akik segítettek a személyek kiválasztásában is a sok jelentkező közül. A településőröket az önkormányzat alkalmazza, a szakmai felügyeletet a Fonyódi Rendőrkapitányság Lengyeltóti Őrsének parancsnoka látja el.

A településőrök nem sokféle követelményeknek kell egyszerre megfelelni, sok jogszabályt kell ismerniük, alkalmazniuk. Ezen kívül részt kell venniük helyi rendeletek végrehajtásában is. Intézkedési joguk nincs, de az észlelt szabálytalanságokat jelenteniük kell a munkáltató, illetve a rendőrség felé. Jogos elvárás az is, hogy munkaidején kívül is tanúsítson példamutató magatartást.

*

Megkötötték a szállítási szerződést a kistérségi buszra

A Pogányvölgyi Kistérség közösségi busz vásárlására nyújtott be nyertes pályázatot az Önkormányzati Minisztériumhoz. Az elnyert összeg 22.400.000Ft.

A szerződést 2009 december 29-én írta alá a kistérség és a gyártó egy darab CREDO típusú busz leszállításáról. A busz üzemeltetése a Kapos Volánnal együttműködés keretében valósul meg. A busszal elsősorban a vidéki bejáró gyerekek iskolába járását valósítjuk meg, de ezen felül más közösségi célú személyszállítás is a célja és feladata.

*

2009-es évzárás félmilliárddal

„DÉL-BALATONI” LEADER | Több mint félmilliárd forint odaítéléséről döntöttek eddig a „Dél-balatoni” LEADER Nonprofit Zrt. területén. Eredményes évet zár Magyarország egyetlen nonprofit zrt.-ként működő LEADER-közössége, a „Dél-balatoni” LEADER.

A területükhöz tartozó harminchárom település mikrovállalkozásai, önkormányzatai és civil szervezetei összességében több mint négyszázmillió forintos támogatást nyertek eddig tervezett fejlesztéseikre az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) harmadik tengelyes intézkedéseinek első fordulójában.

További több száz milliós igény van elbírálás alatt: most a harmadik tengelyes intézkedések újbóli kiírására és a negyedik tengelyes jogcímekre beérkezett pályázatok feldolgozása folyik.

– Az idei legfontosabb eredménynek nem csupán azt tartom, hogy területünkön meghaladja a félmilliárd forintot az odaítélt támogatás összege. Ugyanilyen kiemelt jelentőségűnek vélem, hogy településeink kétharmadán integrált közösségi szolgáltató tér (IKSZT) létesülhet – hangsúlyozta Kollmann Gergely, a „Dél-balatoni” LEADER Nonprofit Zrt. igazgatósági elnöke, aki azt is megemlítette: Zóka Tamás, a zrt. stratégiai bizottságának elnöke volt az, akinek orfűi kezdeményezését követően országos szinten megtörtént a LEADER-munkaszervezetek akkreditációja. Ez azt jelenti: a következő fordulókban gyorsabb és gördülékenyebb elbírálásra számíthatnak a pályázók azért, mert a feldolgozás helyben történik.

A „Dél-balatoni” LEADER-nek köszönhetően idén számos országos és több nemzetközi jelentőségű esemény vendégei találkozhattak a térség jellegzetes termékeivel: a Sziget Fesztiválon, a barcsi nemzetközi vásáron és a kazári LEADER-találkozón is képviselte és bemutatta a térséget a nonprofit zrt., s részt vettek a Nemzeti Vágtán és a Bácskai Vágtán.

Kollmann Gergely hangsúlyosan utalt vissza arra is, hogy a „Dél-balatoni” LEADER volt a házigazdája a Somogy Megyei LEADER Szövetség alakuló öszszejövetelének. Átfogó tanulmányt készítettek a térségük 69 templomának állapotáról, s további, a romák helyzetét feltáró elemzést is végeznek. Több országos médiumban, így a Duna Tv-n, az MTV-n, a Gazdasági Rádióban, a Magyar Katolikus Rádióban, a Klubrádióban és a Magyar Turizmus Zrt. Itthon-otthon című összeállításában is megjelentek.

Forrás: Dél-Balatoni LEADER Vidékfejlesztési Nonprofit Zrt., umvp.eu

1,5 milliárd forintot nyert Makó fürdőfejlesztésre

Beszámoló a Mezőgazdasági Téli Esték sorozat több állomásáról. Körkép az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. tengelyének második beadási köréről és a IV. tengelyes pályázatokról.
A Maros-völgyi LEADER Egyesület hírei.

Jó hírrel nyitott a szakmai fórum

A Mezőgazdasági Téli Esték rendezvénysorozat 2009/2010-es első előadásnapja november 20-án, a Korona Konferencia Központ és Szolgáltató Ház nagytermében zajlott. (Makó, Széchenyi tér 10.)

Itt fogadta november 20-án Makó polgármestere, dr. Buzás Péter országgyűlési képviselő Gőgös Zoltánt, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkárát, aki a rendezvény megnyitója előtt egyébként települési fórumot tartott Apátfalván a termelőknek.

Gőgős Zoltán már-már hagyományos alkalomnak nevezte látogatását a makói kistérségbe, ahol közvetlenül szerezhetnek egymástól információkat a termelők és a minisztérium. A fórum szakmai témái voltak az október 30-án lezárult (118/2009. (IX.24.) MVH Közlemény) „a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2009. évtől nyújtandó támogatások”, valamint elhangzott az aszálykár kompenzálásának kérdése is.

A rendezvényen több kérdés is felmerült a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (169/2009 számú) a Nemzeti Diverzifikációs Programban „megvalósuló mezőgazdasági üzemek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás igényléséről szóló” közleményével kapcsolatban, melyre készségesen válaszolt a szakállamtitkár.

A rendezvényen dr. Buzás Péter bejelentette, hogy uniós eredetvédelmet kapott a makói hagyma. Ez komoly marketingtámogatást jelent a termelőknek, főként a minőséget kereső piacokon. A makói vöröshagyma 2000-ben lett hungarikum, ettől kezdve csak a meghatározott technológiával, a térségben termelt zöldséget lehetett ezzel az elnevezéssel forgalomba hozni – mondta az államtitkár.
Dr. Buzás Péter hozzátette: az uniós eredetvédelemmel ez most már az EU egész területén így van.

A minisztérium a jövőben a közösségi marketingben kiemelten kezeli majd a makói hagymát. Az itt élők feladata lesz a termelői kultúra fenntartása, a Hagyma Terméktanácsé pedig hogy kidolgozza az eredetigazolás szabályozását. A mezőgazdasági szakigazgatási hivatal szúrópróbaszerűen ellenőrizni fogja, hogy valóban betartják-e az európai eredetvédelem szabályozását – tudatta Gőgös Zoltán.

Gazdag János, a Hagyma Terméktanács elnöke elmondta, a Makó térségében megtermelt vöröshagyma 16 százalék feletti szárazanyagtartalma jelentősen meghaladja a máshol előállított zöldségét, tömör, kemény húsú, egyedi gasztronómiai értéket hordoz, és jól eltartható.
A dughagymás eljárással, két év alatt előállított makói hagyma árban nem tudja felvenni a versenyt a magról vetett hagymával, beltartalmi értékei azonban sokkal jobbak, így elsősorban azokon a piacokon sikeres, ahol hajlandók a minőségért fizetni – fogalmazott az elnök.

Gőgös Zoltán elmondta, hogy Makón és a térségben komoly jelentősége van a mezőgazdaságnak, fontos, hogy figyelmet kapjanak a termelők, ezért lényegesnek tartja az ilyen témájú rendezvényeket, hiszen ezeken a rendezvényeken, szakmai fórumokon nyílik lehetőségük a termelőknek találkozni és feltennie azokat a kérdéseket a minisztérium dolgozóinak, melyek aktuális problémákat hordoznak.

*

Mezőgazdasági Téli Esték

A Mezőgazdasági Téli Esték rendezvénysorozat 2009/2010-es második előadásnapja december 1-jén, kedden 17 órakor volt a Makói Polgármesteri Hivatal kis házasságkötő termében (Makó, Széchenyi tér 22.) – tudatta honlapunkkal a Helyi Vidékfejlesztési Iroda vezetője.

A rendezvény nagy népszerűségnek örvendett, hiszen a látogatók nem csak a helyi mezőgazdasági termelők voltak, de a kistérségből is nagy számban részt vettek érdeklődők.

A rendezvény első témája volt Az agrárkörnyezet-gazdálkodás aktuális kérdései növényvédelmi szempontból. Az előadást Fodor János növényvédelmi felügyelő előadásában hallhatták az érdeklődők.

Az est második előadója Regős Antalné volt, aki az agrárkörnyezet-gazdálkodás aktuális kérdései talajvédelmi szempontból címmel tartott előadást a rendezvény látogatóinak.

Regős Antalné az előadás szakmai anyagán belül kitért a nitrát-direktíva változásaira, valamint beszámolt az AKG pályázatok előírásainak változásairól talajvédelmi szempontból.

Természetesen a Mezőgazdasági Téli Esték rendezvénysorozata folytatódott december 15-én a polgármesteri hivatal földszinti házasságkötő termében. A rendezvény témaköre volt: A 2010.évi vetőmag és növényvédőszer ajánlatok. A téma meghívott előadója Koscsó Árpád, a Monsanto Hungária Kft. területi képviselője volt.

*

Zárulnak a Mezőgazdasági Téli Esték

A Mezőgazdasági Téli Esték rendezvénysorozat 2009/2010-es záró előadása február 9-én, kedden 17 órakor volt a Makói Polgármeseri Hivatal Kis Házasság kötő termében (Makó, Széchenyi tér 22.)

A rendezvény a Helyi Vidékfejlesztési Iroda vezetője szervezésében került megrendezésre.
A rendezvény nagy népszerűségnek örvendett, hiszen a látogatók nem csak a helyi mezőgazdasági termelők voltak, de a kistérségből is nagy számban részt vettek a rendezvényen.
A rendezvény előadója Dr. Kocsubé Sándor főállatorvos volt.

A rendezvény témája Állattenyésztéssel kapcsolatos aktualitások, fertőző állatbetegségektől való mentesítés fenntartása és ellenőrzése, állat jelölés és nyilvántartás ENAR változása volt.
Az előadás során Dr.Kocsubé Sándor főállatorvos felhívta a figyelmét a gazdáknak, hogy a megelőző intézkedésekre fektessék a hangsúlyt.
Dr. Kocsubé Sándor az előadás szakmai anyagán belül kitért a 2004 évtől alkalmazott ENAR rendszer előnyeire, valamint az Unión belüli élő állatszállítás szabályaira. A Makói főállatorvos előadásában elmondta az állatbetegségek jellemző tüneteit és a védekezésük módjait.

Ezzel a Mezőgazdasági Téli Esték 2009/2010-es rendezvénysorozata véget ért
A szervezők ezúton szeretnék megköszönni a hasznos és érdekes előadást a rendezvény előadóinak valamint bízunk benne, hogy mindnyájan eljönnek a 2010-2011-es évben ismételten megrendezésre kerülő Mezőgazdasági Téli Esték rendezvény sorozatára.

*

Kezdődik: Makó fürdőváros lesz

Több mint másfél milliárd forintot nyert az uniós pályázat második körében Makó fürdőfejlesztésre, ezzel megkezdődhetnek a munkálatok – jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján a város polgármestere. Dr. Buzás Péter elmondta: megérkezett a fürdőfejlesztés hivatalos brüsszeli támogatásáról szóló értesítés, ezzel nincs akadály az összességében 3,6 milliárd forintos fejlesztés előtt. A beruházás csaknem ötven százalékos uniós támogatással valósul meg, a fejlesztés másik felét az önkormányzat kötvénykibocsátással fedezi.

Az új makói fürdő kivitelezője a KEVIÉP Építőipari és Kereskedelmi Kft. lesz. A bontási munkálatok hamarosan megkezdődnek, és a létesítményt várhatóan 2011 nyarán adják át. Első körben 2008 szeptemberében nyert a projekt az Új Magyarország Fejlesztési Terv Dél-alföldi Regionális Operatív Programja (DAOP) pályázatán. Az első fordulóban nyertes pályázatot a második fordulós bírálatra idén augusztus 13-án adták be a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft felé.

A bővítés 3,35 milliárd forintba kerül majd, 50 százalékos európai uniós támogatással, de az előkészítő munkálatokkal együtt a teljes költség 3,6 milliárd. Az önerőt az önkormányzat kötvénykibocsátással teremti elő. A makói fürdő fő profilja a jövőben a gyógyászat, a gyógyiszap- és rehabilitációs kezelés lesz. A fejlesztésnek köszönhetően 400-500 új munkahely jöhet létre. A régi fürdő területére a csaknem 10 ezer négyzetméteres alapterületű épületet a Kossuth-díjas Makovecz Imre tervezte. Az épület pinceszintjében szauna-világot alakítanak ki, a földszinten három élménymedence, gyógyászat és családi fürdő részleg lesz. Emellett wellness részleget, szépségközpontot, illetve a gyógy-részlegen két belső és egy szabadtéri termálmedencét, valamint és gyógyászati kezelőket építenek. Ugyancsak a földszinten lesz a családi részleg, a bébimedencével, a csúszdával és a fürdő épületében működő óvodával. Az első emeleten emellett kialakítanak egy több funkciós galériát, lesz relaxációs és csendszoba.

*

A kör bezárult

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. tengelyének második beadási köre zárult le 2009. decemberében.

Statisztikai végeredmény, hogy Makó és térségében összesen a négy jogcímre 30 pályázat érkezett be, ebből 10 falumegújítás, 11 mikrovállalkozás fejlesztés, 5 turisztikai tevékenység ösztönzése és 4 darab vidéki örökség megóvása témákban.

Az eredményeket feltétlenül pozitívan kell értékelnünk, hiszen a dekonjuktúrás időszakban egyáltalán annak is örülni kell, hogy vannak olyan szervezetek, vállalkozók, esetleg magánszemélyek, akik hisznek, tudnak hinni projektjük erejében.

Természetesen az önkormányzati pályázatok fenntarthatósága biztosítottabbnak látszik, hiszen tudjuk, hogy manapság a helyi vezető szervek is pénzügyi szempontból egyre szorítóbb helyzetben vannak, ennek ellenére létük, amíg él a demokratikus rend, garantált, tehát biztosítani tudják a kivitelezett beruházások életben tartását. A kockázati analizálás során éppen ezért a vállalkozás vezetőknek körültekintőbb elemzést kell adniuk annak érdekében, hogy az általuk vállaltak teljes mértékben viselhetők legyenek az ötéves utánkövetési időszakban.

Ezeket értékelve körvonalazódik igazán, hogy mennyire megalapozott döntés a pályázat benyújtása a vállalkozói szférában. A vidéki turizmus most van terjedőben, kistérségünkben is számos ember fedezi fel ennek jelentőségét, és ennek megfelelően fejleszt ilyen irányban. Ezek a fejlesztések abszolút egybevágóságot mutatnak a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiánkkal, és kapcsolódnak is az önkormányzatok és civil szervezetek faluszépítési és megújítási elképzeléseihez. Ezek az összefüggések alkotnak tehát láncolatot és egységet egy-egy térségben, régióban, és dacolva a makrogazdasági recesszióval így magasodhatnak a talpon maradás bástyáivá.

Arra sarkallunk minden tenni vágyó vidéki embert, hogy továbbra is figyelje lehetőségeinket, és lépjen kellő körültekintéssel és bátorsággal.

Tanácsokért keresse a Maros-völgyi LEADER Egyesület irodáját a Korona Üzleti és Szolgáltató központban Makón, a Széchenyi tér 10. szám alatt.

*

Makói Hírek 2010. 01. 22. LEADER hírek

A köztudatba egyre jobban beágyazódó LEADER pályázatokkal kapcsolatos munkálatok duzzadva folynak a maguk medreikben.

A 2009.11.16-ig benyújtott IV. tengelyes pályázatok hiánypótlásának postázása ügyintézés alatt áll, egy-két napon belül be is fejeződik ez a művelet, ezzel párhuzamban számos hiánypótlás már be is érkezett. Egyesületünk munkatársainak helyszíni szemlézést is le kell folytatni több projektnél, ez is szerves részét képezi munkatervünknek a közeljövőt illetően.

A III. tengely adminisztratív feldolgozása is megkezdődött. A hiánypótlások beérkezését követően a szakmai pontszámozás majd az újabb helyszíni szemlézés lesz soron. Az avatatlan szemnek e kuszának tűnő körforgás mindaddig fog folytatódni, amíg az összes rangsor meg nem születik, és ki nem küldjük az összes végleges határozatot.

Alaprendelet szerint lesz tavaszi pályázati kör, de az irányító hatóság (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) ezen még változtathat.
Ha valaki projekt ötletben gondolkodik, most nyugodtan tegye, hiszen van bőven ideje kidolgozni minden apró részletet a következő benyújtási lehetőségig. Szakmai segítségért minden kedves potenciális pályázó forduljon továbbra is a Maros-völgyi LEADER Egyesület Munkaszervezetéhez.

Forrás: Maros-völgyi LEADER Egyesület, umvp.eu

Velencei-tó: 60 millió turisztikai fejlesztésre

Átadták a pákozdi Katonai Emlékparkot. Sikeres pályázat a gárdonyi TDMSz-nél.Folytatódnak a fejlesztések a Tárnok-Székesfehérvár vasútvonalon.
A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület hírei.

Velencei-tó, a természetes egészség

E címmel jelent meg a Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület gondozásában az a színes képekkel gazdagon illusztrált, 86 oldalas idegenforgalmi kiskönyv, amely a Velencei-tavi kistérség múltját, jelenét mutatja be.

A térség polgármestereinek ajánlásával ellátott programajánlók között olyan ritkaságokról is információt szerezhetnek az olvasók, hogy hetven évvel ezelőtt milyen volt a tó környéke, a Velencei-tó hogyan alakult ki. Mikor, hogyan és mivel lehet eljutni a tó kincseit rejtő területekre. Különleges sportok kedvelői, de a túrázók, kerékpárosok is információkhoz juthatnak. Minden tókörnyéki település múltjába, jelenébe bekukkanthatunk és különlegességeiket, templomaikat, értékeiket is megismerhetjük. Az idegenforgalmi szolgáltatók, idegenforgalmi rendezvények ismertetésén túl, a helyi borkultúra kialakulásáról és a látogatható borpincékről is olvashatunk.

Egységes szerkezetbe foglalva mutatja be a Velencei-tó és a kilenc település történelmi, természeti, épített értékeit, az elmúlt évek dinamikusan fejlesztéseit ezzel is elősegítve a térség jobb megismerését. Nem titkolt cél, hogy az itt élők is felfedezzék a csodálatos környezet régmúlt és új csodáit, megismerjék a szomszéd településeket és a környezetük gazdag programkínálatát. A Tó környéki települések szempontjából az egyik legfontosabb gazdasági túlélési lehetőség a turizmus. A 86 oldalas kiadvány az ideérkező látogatóknak szeretné bemutatni, azt a sok látnivalót, amellyel minden évszakban több napot, akár heteket is érdemes eltölteni, és visszatérni a Velencei-tóhoz.

A legújabb idegenforgalmi és egyéb szolgáltatások is szerepelnek már ebben az anyagban, többek között az új négycsillagos létesítmények, a Velence Resort& SPA, Nautis Hotel, Pákozd Katonai Emlékhely, Madárdal Tanösvény, Dinnyési Hagyományőrző Központ és egész éves rendezvény és programkínálat, sorolhatnánk a sok érdekes új információt.

A kiadvány ingyenes, amelyet a Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület Velence, Balatoni u. 65. szám alatti irodájától lehet kérni, illetve a készítők igyekeznek az idegenforgalmi szolgáltatókhoz is eljuttatni.

Forrás: velenceitoleader.eu

*

Velencei-tó az Utazás kiállításon

Az Utazás kiállítás első három napján több mint 40 ezer látogató élvezte a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpont fesztiválhangulatát, a belföldi és külföldi ajánlatok ezreit felvonultató Utazás kiállítást és a hat egyidejű rendezvényt, a Budapest Boat Show nemzetközi hajókiállítást, a Karaván Szalon lakókocsi és lakóautó bemutatót, a Golf Expo-t, a Karát Ékszer Szigetet, az Európai LEADER Expo-t, valamint a III. PORT.hu Bringaexpo-t. Csak a vasárnap délutáni bombariadó gátolta meg, hogy idén a látogatók száma meghaladja a rekordot jelentő 60 ezret.

A Velencei-tó és települései a 2010. évi Utazás Kiállításon is a Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatósága (KDRMI) standján jelentek meg a Velencei-tavi Kistérség Idegenforgalmi Egyesületével (VEKI), valamint a Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület a LEADER Expón is képviselte térségünket. A szezonnyitóra több újdonsággal készültünk. A VEKI egy ingyenes kistérségi térképes információs kiadványt készített, amely A/6-os méretű. A térképen túraútvonalak, kerékpárutak, strandok, kempingek kerültek bejelölésre. A kiadvány 10 000 példányban jelent meg az NCA támogatásával.

A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület a kilenc, Tó környéki település vállalkozói, civil szervezetei, és az Önkormányzatok képviseletében jelent meg a LEADER EXPO rendezvényen. Az Egyesület célja az volt, hogy bemutassa a kivételes természeti, történelmi, kulturális értékeket, a színvonalas programkínálatot, és nem utolsó sorban a dinamikus fejlesztések során megvalósuló újdonságokat. Egy több mint 80 oldalas, A/5-ös méretű kiadvánnyal népszerűsítette az Egyesület a Velencei-tavat, a településeket és szolgáltatókat a Fesztiválok Évében, hogy minél több érdeklődő figyelmét felhívják a Velencei-tó négy évszakos kínálatának megismerésére.

Igazi magyar ízekben az Európai Leader Expo-n nem volt hiány. A népzenei programokkal fűszerezett séta közben ínycsiklandozó savanyúságok, házi lekvárok, hurkák, kolbászok és szalonnák várták a kóstolásra vágyókat, akik akár vásárolhattak is a vidéki, háztáji finomságokból. A pavilon előtti szabad területen valódi disznóvágás zajlott.

Hasznos tanulság a jövőre nézve, hogy az érdeklődők nagy része Velencei-tavi szálláskatalógust, illetve összefoglaló programfüzetet keresett, ám sajnos ilyen egységes, tematikus kiadványokat az idén nem tudtunk megjelentetni.

Stadler Klára
Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület

Molnár Nelli
Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás

*

Megújult közösségi portál: a www.velencei-to.hu fejlesztése!

A megújult igényeknek, továbbá a 2010-es évben megvalósuló turisztikai rendezvényeknek, továbbá a Velencei-tó környékén elérhető szolgáltatások könnyebben elérhetővé tétele céljából megújult a www.velencei-to.hu közösségi portál! A megváltozott formavilággal, továbbá plusz tartalmakkal bővített honlap, egy komplex pályázati modullal kiegészülve szolgálja majd az látogatók érdekét.

*

Folytatódnak a fejlesztések a Tárnok-Székesfehérvár vasútvonalon

Idén a Martonvásár-Kápolnásnyék, és a Gárdony-Dinnyés vonalszakasz átépítésével folytatódik a felújítás alatt álló Tárnok-Székesfehérvár közötti vasúti pályaszakasz fejlesztése – mondta el Fazakas Orsolya, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kommunikációs vezetője.

A vonalszakaszon januárban utómunkák illetve kisebb mértékű, téli időszakban is végezhető munkák történtek. Február végén indultak el a vonali vágányzárral és menetrendi változásokkal járó munkák, ekkor vette kezdetét Dinnyés állomás bontása, melyet nyílt vonali kitérővé alakítanak át.

A vasútvonal által érintett Fejér megyei településeken már megtörtént, jelenleg zajló és idén sorra kerülő munkálatokat összefoglalva a NIF kommunikációs vezetője rámutatott: a munkálatok kezdete óta tavaly október végéig megújult Kápolnásnyék-Gárdony között a jobb vágány, míg a bal vágány átépítése 2009 decemberére készült el. A beruházás során korszerű sín, új betonalj épült be, s megerősítették a vasúti alépítményt – a földművet – is. December 12-én forgalomba helyezték a Kápolnásnyék-Gárdony bal vágányt, s ezzel egy időben az eddig lezárt közúti útátjárókat is megnyitották. A Velencefürdő megállóhely Székesfehérvár felőli oldalán találhatót azonban megszüntetik, s funkcióját a Velence megállóhelynél épülő közúti aluljáró veszi át.

Tavaly decemberig a vasúti nagy műtárgyak – a Velence megállóhely Budapest felöli oldalán épülő közúti aluljáró és a végponti oldalon épülő gyalogos aluljáró; a Velencefürdő megállóhely Székesfehérvár felőli oldalán épülő gyalogos aluljáró, a gitáros emlékműnél és a Kápolnásnyék – Velence között épülő gyalogos aluljáró – esetében csak a vasút alatti teherhordó szerkezetek épültek meg, azokat várhatóan 2010. második negyedévében helyezik üzembe. A Velencefürdő Budapest felőli végén lévő gyalogos felüljárót felújítják, a szakemberek úgy látják, hogy annak elbontása az utasok biztonsága miatt nem lehetséges.
Gárdony állomáson jelenleg az új gyalogos aluljáró építési munkái zajlanak, annak üzembe helyezésére várhatóan idén, az utolsó negyedévben történik meg. Velence és Velencefürdő megállóhelyeknél a forgalomba helyezés zúzottkő burkolattal valósul meg, a kiselemes térkő burkolat elhelyezése idén, a második negyedévre várható. A munkálatok során felújítják Velence, Velencefürdő és Agárd megállóhelyek épületeit. Dinnyés mellett megkezdődött az új megállóhely földmunkájának kivitelezése, az üzembe helyezés előreláthatólag a harmadik negyedévben lesz.

Martonvásáron tavaly december 12-ig a két átmenő fővágányt építették át, s a peronokat is használhatják a vágány mellett az utasok. Az új gyalogos aluljárót előreláthatólag idén október és december között helyezik üzembe.

A Szabadbattyán-Börgönd vonalszakaszt várhatóan 2010. április 30-ig helyezik üzembe, akkortól a tehervonatok egy része a Szabadbattyán-Börgönd-Pusztaszabolcs-Budapest-Kelenföld útvonalon fog közlekedni a Szabadbattyán-Székesfehérvár-Budapest-Kelenföld útvonal helyett. A menetrendváltás idejétől a Börgönd-Pusztaszabolcs vonalszakaszon a vonatok óránként 80 kilométeres sebességgel haladhatnak.

Fazakas Orsolya rámutatott: az átépített vágányokon a sebességet a forgalomba helyezéskor megengedett óránkénti 80 kilométerről fokozatosan emelik 120 kilométeresre. A 160 kilométeres óránkénti sebességre történő áttérés a szakemberek szerint 2012 végén válik lehetségessé Tárnok-Velencefürdő és Agárd-Székesfehérvár között, ahol ekkor helyezik üzembe az egységes európai mobil kommunikációs rendszert, a GSM-R-t; és az egységes európai vonatbefolyásoló rendszert, az ETCS 2-t.

A Budapest-Kelenföld-Székesfehérvár vonalszakasz felújítását (amelynek része a Tárnok- Székesfehérvár közötti szakasz) az NIF uniós forrásból tervezi megújítani, a támogatási kérelem EU általi jóváhagyása jelenleg folyamatban van. Az NIF korábbi közlése szerint a Tárnok-Székesfehérvár szakasz falújítása mintegy 65 milliárd forintból valósul meg. A beruházó idénre tervezi a Budapest-Kelenföld-Székesfehérvár közötti biztosító-berendezési munkálatok megkezdését: a vasútvonalon új, távvezérelhető elektronikus biztosítóberendezést létesítenek, ezzel párhuzamosan korszerűsítik a kapcsolódó vonali sorompókat, váltófűtés építésével. A székesfehérvári vasútállomás korszerűsítése kapcsán jelenleg az építési engedélyezési eljárás zajlik, melyet a kivitelezési tervek elkészítése követ.

Forrás: fhm.hu

*

Sikeres a gárdonyi TDMSz pályázata: közel 60 millió forint jut turisztikai célú fejlesztésre

Örömmel számolunk be arról, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján március 3-án közzétett eredmény szerint, a több mint 50 tagot számláló Gárdony Város és Térsége Turisztikai Egyesület (KDOP – 2.2.1/A) „Helyi turisztikai desztináció menedzsment szervezetek támogatása” tárgyú pályázata nyert!

A pályázati támogatás megítélt összege 49 350 746 forint, a támogatás intenzitása 85%. A turisztikai vállalkozók, civil szervezetek és az önkormányzat együttműködésben megvalósuló TDM projekt keretében a következő két évben összesen közel 60.000.000 forint értékű, jelentős részben marketing célú fejlesztésre nyílt lehetőség, melynek keretében többek között tájékoztató táblák, köztéri, érintőképernyős információs állomások létesülnek, magyar és idegen nyelvű turisztikai kiadványok készülnek, többnapos rendezvények, turisztikai csomagajánlatok és országos marketing kampány valósulhat meg. A program keretében a gárdonyi helyi TDM egyesület tagjai kedvezményesen vehetnek részt a számukra szervezett angol és német nyelvtanfolyamon, bel- és külföldi tanulmányúton.

A TDMSz célja a város színvonalas turisztikai kínálatának minél sikeresebb népszerűsítése, a turisták Gárdonyba csábítása és a városban regisztrált vendégéjszaka szám gyarapítása.

*

Átadták a pákozdi Katonai Emlékparkot

Jelentős, 84 százalékos részben uniós forrásból valósulhatott meg a pákozdi Mészeg-hegyen a Katonai Emlékpark. A látogatóközpont alapkövét még tavaly júliusban helyezték el, annak átadásán dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter is megjelent. A teljes megvalósítás összege 267 millió forint volt, ehhez 220 millió forintot az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) közép-dunántúli operatív programján nyert el a projekt.

A Pákozd melletti Mészeg-hegyen lévő Katonai Emlékpark egy, a Nagy Háborút idéző emlékponttal, valamint egy második világháborús lövészárokrendszerrel bővült ki még 2008 novemberében. Az alkotók a század két háborús poklában harcolóknak kívántak emléket állítani. Azóta több más elemmel bővült a terület, s az ünnepélyes avatásra tegnap, a látogatóközpont átadásának apropóján került sor. A résztvevők felelevenítették az utat, amely a megvalósításig vezetett. Az 1951-ben emelt obeliszk és a ‘70-es években létesült emlékmúzeum után szentelték fel a ‘90-es évek elején a Don-kanyarban elesettek kápolnáját, majd a többi, hősi helytállást megörökítő emlékhelyet.

Balogh Ibolya, a megyei közgyűlés elnöke. Lépés követett lépést a tulajdonviszonyok 2005-ös rendezése után, majd a kezdetekkor megfogalmazott elvekhez hűen, a célok megvalósítására nyújtotta be az érdekeltek konzorciuma a pályázatot. Végül pedig, a megye és Pákozd önkormányzata, valamint a Honvédség és Társadalom Baráti Kör székesfehérvári szervezete megtette az utolsó, szükséges lépést: megalakította a Katonai Emlékpark Közhasznú Nonprofit Kft-t. „Így lett mára Pákozd az a helyszín, ahol nemcsak a győzelmes vágtában lázasan lobogó zászló csapkodását idézhetjük fel, hanem a koporsókra, sírokra ráterülő fekete leplek szomorúságát is” – fogalmazott Balogh Ibolya. Aki szerint az emlékpark megmutatja a hadviselés rémisztő arcát, méltó emléket állít az elesett katonáknak, és mindezekkel oktatva, nevelve, a béke felé tereli a fiatalabb nemzedéket.

„Az 1848-as csata emlékét büszkén őrzi a település” – jelentette ki házigazdaként Takács János, Pákozd polgármestere. Hozzátette: a hősök azt üzenik, a haza ereje az önfeláldozásban van, majd hívta a világ minden magyarját, látogassa meg a létesítményt, s méltóan emlékezzen. Warvasovszky Tihamér a 15 éves Honvédség és Társadalom Baráti Kör székesfehérvári szervezetének elnökeként szólt az avatáson: „Hinni a szabadságban, ez adott erőt egykor a küzdelemhez” – mondta a megyeszékhely polgármestere. „Hitre pedig nem csupán a harcban, békében is szükség van. Hiszen ilyen hit kellett ahhoz, hogy megújítsuk az emlékparkot, de a mai átadás nem végállomása egy útnak, mert a munkát folytatni kell. A pákozdi Mészeg-hegy legyen központja a fiatalság honvédelmi oktatásának!” Warvasovszky Tihamér kiemelte: fontosnak tartja (korábban ezért az Országgyűlésben javaslattal élt), hogy az emlékpark a Nemzeti Emlékhelyek sorába emelkedjék.

Dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter beszédében hangsúlyozta: óriási jelentőségűnek tartja egy nemzet életében, hogy teljes egyetértéssel fogadja el 1848 és 1849 napjait történelmünk fontos időszakának, s a 162 esztendős Magyar Honvédség vérzivataros születésnapjának. „Az emlékhely a katonákról szól, de az emlékezés joga az egész magyar nemzeté” – fogalmazott a miniszter, aki lényegesnek ítélte, hogy a Magyar Honvédség mindig vállalta a szabadságharc történelmi örökségét. Ezért nem csak az emlékezésnek, hanem a honvédségnek is része a Katonai Emlékpark.

A területen látható szoboregyüttes 2002 szeptemberétől tizenegy szervezet összefogása nyomán valósult meg.

Forrás: fhm.hu

Forrás: Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület, Gárdonyi HVI, gardony.hu, umvp.eu

ÚMVP forrásból épül közcélú csónakkikötő

Négy nemzet diákjai látogattak Szekszárdra. Új kommposztáló telep és csatornázás, uniós pályázattal. Az év természetfotósa egy hölgy lett. Programokkal népszerűsítik az önkéntességet. Őcsényben Művésztelep lesz a régi épületből ÚMVP-pénzből.
A Sárköz-Dunavölgye-Siómente Helyi Akciócsoport hírei.

Hatékonyabbá válhat az oktatás Szekszárdon

Nem kevesebb, mint 97 millió forint pályázati pénzt nyert a megyeszékhely az úgynevezett Agóra-tartalom megvalósítására – jelentette be csütörtökön sajtótájékoztatón Horváth István, Szekszárd polgármestere.

Az összeg felhasználásával egyrészt növelhető a városban az oktatás hatékonysága, másrészt bővíthető a közművelődési szolgáltatásokat igénybevevők köre.

A programot a szekszárdi Babits Mihály Művelődési Ház és Művészetek Háza koordinálja.
Matókné Kapási Julianna, az intézmény igazgatója hozzátette: a program révén megújulhatnak, gyarapodhatnak a különböző kulturális tartalmak. A kezdeményezésben várhatóan több ezren kapnak szerepet. Az alkotóelemeket a projekt résztvevőinek képzése, a művészeti ágakat összefogó feladatrendszer, a demokratikus jogokra épülő tervezés és a szociokulturális szolgáltatási háló adja.

Forrás: www.teol.hu, 2010.02.19.

*

Négy nemzet diákjai látogattak Szekszárdra

Görög, török, portugál és spanyol diákokat lát vendégül a héten a Szent László Középiskola Bezerédj Tagintézménye Szekszárdon.

A találkozót a “Know your past, live your present and innovate your future” (Ismerd a múltad, éld a jelened és építsd a jövőt!) című kétéves projekt keretében, uniós támogatással szervezték meg. Az iskolába 43 tanuló és tanár érkezett, hogy megismerkedjen az ország, a régió történetével, irodalmával, néprajzával és sajátjából is ízelítőt adjon – elmondta Takács Mária, az intézmény nemzetközi kapcsolatainak koordinátora.

A megyeszékhely látnivalóival és a Petrits Mézeskalács Múzeummal ismerkedtek a vendégek hétfőn. Kedden délelőtt saját nemzetüket bemutató projektmunkáikat tárták egymás elé, délután Őcsénybe és Decsre látogatnak, szerdán Mohácsra, és Pécsre utaznak. De ez csak egy szelete a hét változatos programjainak, többek között részt vesznek még történelmi és kulturális kvíz játékon, táncolhatnak a Bartina néptánccsoporttal, dalokat tanulnak, és megismerik egymás nemzeti ételeit. A vendégek vasárnapig maradnak, majd – mint azt Filomena Pascoal, a program nemzetközi koordinátora elmondta – legközelebb májusban Protugáliában találkoznak.

*

ÚMVP forrásból épül közcélú csónakkikötő

Közcélú csónakkikötő építésére nyert pályázati támogatást a faddi önkormányzat cége, a Fatodi Kft. A helyzet nem rózsás: a holtágon jelenleg megoldatlan a csónakok tárolása.

A Dunasoron, az 1970-es években ugyan kialakítottak egy kikötőt, ám ez lényegében egy szakszerűtlenül megépített stéget jelent, amely elhanyagolt állapotú és balesetveszélyes is. Ezen a területen, a teniszpályával átellenben, a Motel Club Dombori mellett építik majd a kikötőt.

A parton kap helyet a szabadtéri csónaktároló, ami összesen harminchárom ladik elhelyezését teszi lehetővé. Létrehoznak egy fedett kajak-kenu tárolót is, ahová tizenhat vízi eszköz fér el. A parton zúzottköves, sorompókkal ellátott szervizutakat és parkolókat is kialakítanak. A kikötő medence, három oldalról védett, közel ezer négyzetméter területű lesz. Ebben építik ki a teljesen új, közel ötven méter hosszú, másfél méter széles kikötői stéget, amelyhez a csónakókat két oldalról lehet majd kikötni.

Kialakítanak egy kajak-kenu beszállóhelyet is, néhány lépésnyire a tárolótól. Építenek továbbá egy szakszerű sólyát, azaz csúsztatópályát is, amely a csónakok vízből való kiemelését könnyíti meg. A beruházás tervezett költsége mintegy nyolcmillió forint. Ebből az elnyert támogatás 5,2 millió, a saját erőt a Fatodi Kft. biztosítja. A cég lesz a fő kivitelező is.

A parkrendezési munkákat két héten belül el is kezdik, a jó idő beköszöntével pedig a betonozás is indulhat. Az időjárás függvényében tavaszra, illetve a nyári szezon kezdetére elkészülhet a kikötő. Amely minden bizonnyal új színfoltot jelent majd az üdülőterületen, és szolgáltatásai révén erősítheti Dombori vonzerejét mint a turisták, mind a helyiek, például a horgászok körében.

*

Új kommposztáló telep és csatornázás, uniós pályázattal

Szekszárd-Szőlőhegy | Egyértelműen kedvező a fogadtatása, hogy az elképzelések szerint már a tavasz végén megkezdődhet Szőlőhegyen a csatornázás, uniós pályázat segítségével. Egy új kommposztáló telepet is építenének, így megszűnne az időnként a várost beborító bűzfelhő.

Katona Ferenc, a Szekszárdi Víz- és Csatornamű műszaki igazgatóhelyettese elmondta, azt szeretnék, ha tavasszal megkezdődne a beruházást. Várhatóan éppen Szőlőhegyen indítják a programot. Ha az uniós támogatással a több mint megvalósuló bruttó 600 millió forintba kerülő program befezeződik, gyakorlatilag teljessé válik a megyeszékhely csatornázottsága.

Ez persze nem jelenti azt, hogy minden háztartás rá is lesz kötve a közcsatornára. Vannak akik számára ez már adott és mégsem élnek a lehetőséggel. Az önkormányzat már évek óta támogatással ösztönzi, hogy aki még nem tette, kössön rá a már kiépült hálózatra.
A minden európai uniós szabványnak megfelelő, korszerű komposztáló telep a szekszárdiak számára azt is jelenti, elvileg is kizárt, hogy időnként bűz borítsa el a várost. Ez korábban keleti szél esetén időnként előfordult. Sőt, a komposzt a szennyvíz újrahasznosítását is jelenti. A végtermék a mezőgazdaságban felhasználható.

Mint ismeretes, az uniós program keretében 8,5 kilométer gerincvezeték épül a város öt körzetében, 560 háztartás rákötését lehetővé téve. Hogy ez kinek mennyibe fog kerülni, az saját telke adottságaitól függ. A város az uniós pályázat segítségével ugyanis a telekhatárig kiépítteti a szennyvízcsatornát.

Akikkel beszéltünk, elmondták, hogy nagyon szeretnek ott élni. Sokan a gyerekek miatt költöztek a szép, nyugodt környékre. Hozzátették azonban, hogy nem csak a csatorna hiányzik. Szükség volna jobb utakra, rendes járdákra. Nem is szólva a vízelvezetésről. Többen szóvá tették hogy az utcákon és kerteken át zúdul le a csapadékvíz. Sőt, Szőlőhegyen vannak még zúzott köves utak is. A fiatalok, akik bejárnak a városba dolgozni, a maguk részéről nem hiányolják, de elmondták, hogy az időseknek gondot okoz a bevásárlás, s gyógyszertár is kellene.

Forrás: www.teol.hu, 2010.január 31.

*

Pályázati forrásból összkomfortossá válnak településeink

Már csak a szennyvízcsatorna hiányzott, hogy Kölesd és Kistormás összkomfortos településsé váljon. A két település elnyerte az ehhez szükséges támogatást. A Pörböly és Alsónyék által benyújtott pályázatot most elutasították, ám lehet, hogy ez a későbbiekben előnyt jelent majd nekik. Ha minden jól megy, idén ősszel megtörténhet az első kapavágás a Kölesd-kistormási szennyvíz-beruházás kivitelezése során.

Jövő év szeptember 30-ig pedig a műszaki átadást is le kell tudni. A két település, Kölesd gesztorságával ugyanis közel hatszázmillió forintot nyert tavaly decemberben a csatornarendszer és egy közös szennyvíztelep kiépítését célzó DDOP-s pályázaton.

Berényi István, Kölesd polgármestere elmondta: a pályázat beadása előtt a két település lakosságának több, mint kétharmada jelezte, hogy csatlakozna a beruházáshoz. A támogatás elnyerése után ismét nyilatkoztatni kell a háztartásokat. A közmű társulás megalakításához a két településen az összesen 609 ingatlanból 408 tulajdonos hozzájárulása kell. Eddig mintegy 380 aláírás jött össze, azaz néhány napon belül valószínűleg meglesz a szükséges számú hozzájárulás, és kezdődhet a társulás létrehozása. Előírás, hogy az első évben, azaz 2011. év végéig az ingatlanok 55 százaléka, 335 ingatlan valóban rá is kössön a rendszerre. Az ötödik évben pedig el kell jutni a 75 százalékos arányig.

*

Az év természetfotósa egy hölgy lett

Mi lehet közös Somogyfajszban, a Bakonyban, Zambiában és Norvégiában? Aki kíváncsi az választ kaphat a szekszárdi Babits Művelődési Ház üvegtermében. Az említett nevek ugyanis egy-egy kiválóan sikerült természetfogó helyszínét jelölik meg.

Az elmúlt évben tizenhetedik alkalommal rendezte meg az Év Természetfogósa pályázatot a naturArt Magyar Természetfogósok Szövetsége.

A kezdetektől hagyomány, hogy a pályázati anyag legjobb fotóiból készült országos vándorkiállítás első állomása Szekszárd, s ez 2010-ben sincs másként. Az itthon és külföldön is elismert pályázatra 200 alkotó több mint 4000 művet küldött be. Ezek közül választotta ki a zsűri azt a 115 fotográfiát, amelyet a Magyar Természettudományi Múzeumban rendezett díjkiosztó után most vándorkiállításként tekinthet meg a nagyközönség.

A január 11-i megnyitón dr. Kalotás Zsolt, a szövetség elnöke azt mondta, a tavalyi a hölgy fotósok éve volt. Az Év természetfotósa, valamint az Év természetfotója díjat Haarberg Orsolya nyerte 2009-ben. A 12 kategóriában meghirdetett pályázatra jelentkezők harmada hölgy volt, ami szintén rendkívül.

*

Sióagárd – Megőrzik a jövőnek a múltat

Az építészeti örökség helyi védelméről fogadna el hamarosan egy rendeletet a sióagárdi képviselő-testület – tájékoztatott Háry János polgármester.

A jogszabály alapjául a 2005-ben megalkotott szabályozási terv, helyi értékvédelmi kataszter című melléklete szolgálna. Ebben szerepelnek többek között az ismert régészeti lelőhelyek, illetve a védendő épületek is.
A regiszter alapján Sióagárdon egy népi lakóház áll országos védelem alatt.

A helyi védettségű építmények közül 29 H1-es, 89 pedig H2-es fokozatú oltalmat élvez. Háry János elmondta: a megalkotandó rendelet egyrészt konkrétan szabályozza, hogy a védett épületeken milyen építészeti beavatkozásokat lehet végrehajtani. A jogszabály ezen kívül rendelkezik majd a védett épületek megjelöléséről. Emellett lehetőséget teremt arra is, hogy a védett épületek előírásszerű felújításához önkormányzati támogatást lehessen elnyerni.

Forrás: www.teol.hu, 2010.01.17.

*

Szekszárd – Programokkal népszerűsítik az önkéntességet

Az önkéntességben rejlő lehetőségekkel ismerkedhettek, illetve élménybeszámolókat halhattak hétfőn a Mentálhigiénés Műhely Önkéntes Központ Önkéntes Klubjának rendezvényén az érdeklődők.

Bemutatkoztak a Szekszárdon tartózkodó külföldi fiatalok, akik Németországból, Finnországból és Törökországból érkeztek 10 hónapra. A résztvevők ugyanakkor egy új önkéntessel is megismerkedhettek, aki a Comenius Iskolába érkezett két hete Finnországból. Keresztes Franciska is hasznos információkkal tudott szolgálni, hiszen ő Németországban és Ausztriában töltött el több időt. A fiatalok az Európai Önkéntes Szolgálaton (EVS) keresztül jutottak el hazánkba. Az Európai Bizottság által támogatott program lehetőséget biztosít 18-30 éves korosztály számára, hogy külföldön hosszabb időt eltöltsenek.

A cél, hogy a nem formális tanulási folyamatban lehetőséget adjon a fiatalok személyes fejlődésére, szolidaritásra és toleranciára ösztönözze őket, ugyanakkor hasznos tevékenységet folytassanak egy szervezet javára – tájékoztatott Kékesi Emma, a Polip ifjúsági iroda EVS koordinátora. Hozzátette, az egyesület a programban irányító szervezetként vesz részt, küld, fogad önkénteseket és más szervezetek fogadó projektjeiben is közreműködik.

A szervezésükben évente 4-5 fiatal készül fel, és jut ki külföldre. Jelenleg ketten Lengyelországban végeznek önkéntes munkát, egy fiatal pedig Írországban van.

Horváth Tibor a szervező Önkéntes klub vezetője elmondta, a tegnap délutáni program egy sorozat első állomása volt. Ezt követően havonta tartanak az önkéntesség népszerűsítése jegyében hasonló találkozókat. A témák változatosak lesznek, többek között az egzotikusabb területeken megfordult fiatalok élményeivel ismerkedhetnek a résztvevők de szó lesz az idősebbek önkéntes tevékenységéről is.

Forrás: www.teol.hu, 2010.január 20.

*

Őcsény – Művésztelep lesz a régi épületből

A Vidéki örökség megőrzése című pályázaton 14,6 millió forintot nyert az önkormányzat az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program kiírásán. Egy régi épületet szeretnének élettel megtölteni, művészteleppé alakítani – Fülöp János polgármester tájékoztatása szerint. A vendégek megismerkedhetnek a kosárfonással, a hímzéssel, a sárközi szokásokkal. A munkálatok márciusban kezdődnek.

Forrás: Tolna Megyei Népújság, 2010. január 20.

Forrás: Sárköz-Dunavölgye-Siómente Helyi Akciócsoport, umvp.eu

Földben lebomló virágcserepet gyártanak

Fiatalodik Felpéc. Komoly beruházás munkahelyteremtéssel Écsen. Megyejárás kulturális ajándékkal.
A Pannónia Kincse LEADER Egyesület hírei.

A nyárádmentiek a Pannónia Kincsével ismerkedtek

A Pannónia Kincse LEADER Egyesületnél tett látogatást az erdélyi Nyárádmente Kistérségi Társulása. A romániai kistérség képviselői kapcsolatépítés céljából érkeztek a megyébe, ahol találkoztak a magyar településvezetőkkel.

A Nyárádmente Kistérségi Társulás Erdélyben éppúgy több mint hatvan községet fog össze, mint Győr környékén a Pannónia Kincse LEADER Egyesület. Ezért is érkeztek megyénkbe a romániai kistérség képviselői, hogy kapcsolatot építsenek ki a magyar településvezetőkkel. Gergó András, az egyesület elnöke elmondta: még csak ismerkednek egymás tevékenységével, de az már most látszik, hogy mindkét fél számára hasznos lehet a tapasztalatcsere. Ötleteket leshetnek el egymástól és érdemes lehet a későbbiekben együtt pályázniuk uniós forrásokra.

Az erdélyiek elsősorban a magyarországiak pályázati tapasztalataira kíváncsiak, mert e téren előbbre járunk, gyakorlottabbak a hazai társulások. Nyárádmentének viszont olyan természeti, táji adottságai vannak, amelyek turisztikai célú kiaknázása a hazai községeknek is tanulságokkal szolgálhat. A nyárádmenti és a Győr környéki települések mikrovállalkozásainak összefogása pedig az üzleti haszon lehetőségét ígéri. Például egymás termékeinek, szolgáltatásainak ismertségét növelhetik. A LEADER-csoport a Pannónia Kincse egyesület székhelyén, Ikrényben írta alá az együttműködési megállapodást az erdélyi társulással. A román vendégek ezt követően megtekintették a sportcsarnokot és az e-könyvtárat is.

*

Megújuló energia, megújuló munkalehetőség

Jobban ki kellene használni a szél erejét, a nap, a föld hőjét, az ilyen beruházásokat az unió is támogatja – erről gyakran szó esik, mivel családoknak, kistelepüléseknek megtakarítást jelenthet. Arról kevesebbet beszélünk, hogy a munkanélkülieknek kereseti lehetőséget adhatnak a megújuló energiaforrások.

„Korábbi munkahelyemen leépítések voltak, tőlem is megváltak. Most mérnökként a saját lábamra állok, egyéni vállalkozóként a megújuló energiaforrásokban látom a jövőt, a megélhetési lehetőséget” – mondta el Kiss Lajos. Ismerőseinek sikere jelenti számára a biztató példát. Közreműködésükkel az ország távolabbi részében, egy kistérségi társulás falvaiban napkollektorokat, szélerőművet, biomasszát előállító üzemet hoznak létre pályázati támogatással az önkormányzatok. A lebonyolításhoz kell a szakember, s ilyen szerepet vállalna soproni olvasónk is.

Minderről azon a konferencián beszélgettünk vele, amit a Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (KVA) szervezett a megújuló energiaforrásokról, s amelyet a későbbiekben hasonló tájékoztató előadások követnek. Adatbázist terveznek létrehozni, amelyben szerepelnének majd a kisközösségek igényei, a beruházások kivitelezését vállalók és azok a számítások is, amelyek megmutatják: a befektetések mennyi idő alatt térülnek meg, mekkora energiaigény ellátására képesek. Bányai Péter és Vajda Tibor, a projekt magyar és szlovák vezetője egyetért abban: a magyar vállalkozói tapasztalat a szlovák önkormányzatokat is segítheti.

A lehetséges szlovákiai vevők és technológiai partnerek közelségét hangsúlyozta a szilárd biomasszát, azaz faaprítékot előállító mosonmagyaróvári Megőrzöld bt.-t képviselő Tóth Péter is. Minél közelebb kell szállítania az árut, annál olcsóbb lehet és annál környezetkímélőbb a felhasználása. A vállalkozó szerint egyre többen fogékonyak a megújuló energiaforrásokat alkalmazó megoldásokra.

Rákényszeríti erre szerinte a családokat, a kisebb közösségek intézményeit is a válság, valamint az, hogy csökkenteni szeretnék függőségüket a gázellátástól. ˝Hosszú távon takarékosabb biomasszával fűteni, az unió is ezt szorgalmazza, azaz pályázati pénzzel támogatja˝ – hangsúlyozza Tóth Péter.

A jövő energiája című projektre a Magyarország–Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében nyert az Európai Regionális Fejlesztési Alapból uniós forrást, mintegy 28 millió forintot a KVA partnerével, a Vágsellye és Vidéke Régiófejlesztési Ügynökséggel (RRA Sala). A projektről további információt az info@megujuloenergiaforras.net e-mail címen kaphatnak.

*

Komoly beruházás: Minden anyagot elvág a vízsugár

A válság ellenére másfélszeresére bővíti alkalmazottainak számát az écsi Ferenczi Fémipari Kft. Európai uniós támogatással, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program segítségével vittek végbe egy nagy értékű beruházást. A cég új vízsugaras vágóberendezést vett, amivel bérmunkát is vállal.

A cég ügyvezetője, Ferenczi Gábor elmondta, hogy a pénz – a teljes összeg 60 százaléka – várhatóan az év közepén érkezhet meg számukra, így a beruházást saját erőből, banki hitel nélkül valósították meg. A környezetbarát vízsugaras vágóberendezéssel elsősorban bérmunkát vállalnak.

A gép működése a laikus számára is nagyon érdekes. A vízsugaras vágás során a víz – amelyhez egy homokszerű anyagot is adagolnak – a hangsebesség két és félszeresével, 3600 bar nyomással jön ki a vágófejből. Ennek hatására a háromszor két méteres asztalon 10 centiméteres vastagságig gyakorlatilag minden anyagot képes rendkívül pontosan elvágni, sok más mellett acélt, műanyagot, üveget és követ. Számítógépes program segítségével tetszőleges alakzatot tudnak síkban kivágni.

Ferenczi Gábor hozzátette: nyertes pályázatukban azt vállalták, hogy néggyel növelik alkalmazottaik létszámát. Ez esetükben – mikrovállalkozásról lévén szó – másfélszeres bővülést jelent. Az ügyvezető elmondta, hogy több lábon próbálnak állni, ezért a már meglévő fémipari és elektrosztatikus porfestő tevékenységet kiegészítve döntöttek az új technológia bevezetése mellett. A folyamatos innovációval remélik, hogy a válság továbbra sem érinti a céget.

*

Fiatalodni kezdett a falu

Felpéc – Az elmúlt tíz évben tíz százalékkal emelkedett a lakosság lélekszáma az addig elöregedőnek számító községben. Budapestről, sőt Amerikából is érkeztek új lakók a településre.

A felpéci faluvégen évekkel ezelőtt 72 telket alakítottak ki úgymond ˝csalogatónak˝. Takács Gábor polgármester örömmel újságolta, hogy ezek 40 százalékát már beépítették. A helybelieken kívül a környező településekről, Győrből, Budapestről, sőt, még Amerikából is érkeztek új lakók, így az addig elöregedőnek számító községben tíz év alatt tíz százalékkal emelkedett a lélekszám.

Fulks Ildikó hosszú évtizedekig élt Kaliforniában. Elmesélte, mikor egy alkalommal gyermekkori barátnőjéhez Kajárpécre látogatott, ő kalauzolta át a ˝szomszédvárba˝, ahol éppen akkor parcellázták a telkeket. Ildikó beleszeretett a csendes faluba, a hangulatos tájba, akkor és ott elhatározta: Felpécen akarja leélni hátralévő életét. „A lélekszám gyarapodása megélénkítette a közösségi kapcsolatokat is. Számos rendezvény, program szórakoztatja a falubelieket” – említette Takács Gábor, majd hozzátette, hogy különlegességként erősember-csapat, a közbiztonság javítására pedig polgárőrség alakult. A polgármester elmondta: a Felpécért Alapítványnak köszönhetően rendszeresek a színvonalas kulturális rendezvények, így számos koncertet, kiállítást, turistacsalogató kézműves-, illetve kulináris programot szerveztek a most felújított kultúrházban, a tájházban és a barokk műemlék templomban.

„Reméljük, hogy a régóta emlegetett községi galéria is megvalósulhat a közeljövőben. Terveink szerint a használaton kívüli iskolaépület egyik részét a fiatalok sport- és szabadidős tevékenységéhez alakítjuk át, másik termében pedig az intézmény névadója, Magyar István tiszteletére emlékszobát rendezünk be” – sorolta Takács Gábor. – Szeretnénk földrajzi adottságainkat is jobban kihasználni, sok más mellett azt a gyalogos-turistaútvonalat, amely a falunkon és környékén visz keresztül, kiemelt jelentőségű látványosságunkat, az ősborókást. Pincesorunkat bekapcsolnánk a vidék borturizmusába, és tervezzük, hogy egy új kilátót és melegedőt építünk a hegyoldalban.

*

Napi százezer lebomló virágcserép

Egyedülálló technológiával műszakonként 100 ezer darab földben lebomló virágcserepet, növénytartókat gyártanak hamarosan Bőnyben.

A cég ötvenmilliót költött fejlesztésre, február közepén indul a biotermék sorozatgyártása. ˝Ezen környezetkímélő virágcseréphez – melynek gyártásába kezdünk – hasonló nincs még a piacon˝ – állítja a Sragner & Sragner Kft. tulajdonosa. Főként alföldi kertészetekben tesztelték ezeket, s a tapasztalatokat felhasználva kezdik hamarosan a sorozatgyártást. A családi vállalkozás két éve kezdett a hulladék papír feldolgozásába. ˝Várhatóan kinövi majd magát ez az ágazat˝ – mondta Sragner László tulajdonos. ˝Bőnyben találtam telephelyet, s a félkész állapotban lévő technológiát itt fejlesztettük tovább. Ötvenmillió forintot költöttünk a beruházásra, melyből tizenötmilliót pályázaton nyertünk˝ – tette hozzá.

Időközben a Nyugat-magyarországi Egyetem papíripari tanszékével a technológia fejlesztésére találtak együttműködési lehetőséget, valamint a Kertészeti Egyetem is segíti munkájukat. ˝Az üzemben pénteken raktuk össze technológiánk fő egységét: egy-egy termék gyártása tízmilliós költség, most a kertészetekben leggyakrabban használt cserépfajtával kezdünk˝ – folytatta Sragner László. Versenyképes árut szeretnének előállítani, már keresik a hazai piaci lehetőségeket, s elsősorban Nyugat-Európába (főleg Németországba) tervezik az exportot.

A virág- és növénytartó edényeket hulladék papír pépesítésével, valamint vákuumtechnológiával állítják elő. Érdekesség: a cserepek, tartók rövid idő alatt a földben teljes egészében lebomlanak, s nem szennyezik a környezetet. ˝Még folynak a számítások, ám a jelenlegi kalkuláció szerint a hagyományos műanyag cseréphez hasonló áron vagy olcsóbban kínáljuk majd a termékünket.˝ Nyolcórás műszakban napi 100 ezer darabot tudnak majd előállítani, s jelenleg tíz munkahelyet teremtenek a településen. ˝Remélem, hogy előbb-utóbb három műszakban negyven dolgozót tudunk majd alkalmazni˝ – mondta a tulajdonos, aki stratégiai üzletágnak tartja a biogazdálkodás ezen ágát. Terveik szerint hamarosan útépítéseknél rézsűk megkötésére alkalmazható terméket fejleszt majd ki a cég, ehhez pályázati forrást is nyerne.

*

Megyejárás kulturális ajándékkal

2005 óta hetvenegy falu számára biztosított igényes és ingyenes kulturális programokat a megyei művelődési központ. Kezdeményezésüket a Nemzeti Kulturális Alap és a megyei önkormányzat támogatja.

A Bartók Béla Megyei Művelődési Központ (BBMMK) kulturális tájoltató programja 2005-ben kezdődött. Az intézmény munkatársai őszi-tavaszi évadra bontva színvonalas zenei, irodalmi, hagyományőrző és színházi előadásokkal ajándékozzák meg a megye falvait, színesítik hagyományos ünnepélyeiket, emellett rendhagyó irodalmi órákkal gazdagítják az általános iskolák mindennapjait.

Tóthné Hajmási Izabella, a BBMMK ügyvezető igazgatója elmondta: elismerés, hogy a Nemzeti Kulturális Alap és a megyei önkormányzat évek óta támogatja ˝missziójukat˝, amelyet értékes produkcióval számos előadó és művész segít. Így sok más mellett a Móva Citerazenekart, a megyei versmondó egyesület tagjait, a Richter zeneművészeti szakközépiskola vonós tanszakát, a Transzfolk és a Rezeda Népzenei Együttest, a Forrás Színházat és az Európa koncert-szalonzenekart említette.

Eddig 71 faluba, többek között Árpásra, Babótra, Bakonygyirótra, Bakonypéterdre, Csérre, Csikvándra, Dunakilitire, Dunaszentpálra, Egyedre, Felpécre, Fenyőfőre, Gyömörére, Hédervárra, Himodra, Ivánba, Jobaházára, Kajárpécre, Kisfaludra, Maglócára, Magyarkeresztúrra, Mórichidára, Nagylózsra, Öttevényre, Pásztoriba, Pérre, Rábatamásiba, Rábaszentandrásra, Romándra, Sokorópátkára, Szerecsenybe, Vénekre és Vitnyédre “vittek magukkal” ingyenes kulturális programot.

Idén a tavaszi évadban a kulturális megyejárás egy-egy állomásaként – időrendben – Halászi, Szárföld, Börcs, Kimle, Rábapatona és Nagyszentjános következik. A népzenei koncertek, a XX. század, a Nyugat költészetével foglalkozó irodalmi program mellett ˝A brémai muzsikusok˝ mesefiguráira komponált ˝Erdőkerülők˝ című zenés mesejáték áll a tájoltatás középpontjában.

*

Új feszületek Nyúlon

Újabb keresztek felszentelését tervezi az önkormányzat Nyúlon, ahol több út menti keresztet állítottak fel az elmúlt két évszázadban, mint a települések nagy részén. Összesen 16-ot számolhatunk, amit tovább gyarapít nemsokára a győrújbaráti községhatárnál álló, úgynevezett „Hideglelős kereszt” és a Gerhán, az écsi határszélen álló új, faanyagból készülő feszület felszentelése. Távlati tervként szóba került a testületnél a 91 éve állított – a 82-es főúton álló – Makra-kereszt és a 80 éves, Alsó-Héma végi Kalmár-kereszt felújítása is, amelyeket pályázati pénzek segítségével szeretnének megszépíteni.

Forrás: Pannónia Kincse LEADER Egyesület, Győri HVI, Téti HVI, kisalfold.hu, umvp.eu

Pályázati felhívás Nagykállói HVI cím elnyerésére

Pályázati felhívás Helyi Vidékfejlesztési Iroda (HVI) cím elnyerésére. A pályázat benyújtásának határideje: 2010. április 28.

A pályázat célja

A pályázati felhívás célja a vidékfejlesztési feladatok ellátásának elősegítése érdekében a “Helyi Vidékfejlesztési Iroda” cím adományozása határozott időre, az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézetével (továbbiakban FVM VKSZI) kötött Együttműködési Megállapodás hatályba lépésétől 2013. június 30-ig. A Helyi Vidékfejlesztési Iroda címmel rendelkező szervezet (Budapest kivételével) az adott területfejlesztési kistérségben látja el feladatait.

A Helyi Vidékfejlesztési Iroda címmel rendelkező szervezetek a 2007-2013-as tervezési időszakban a vidékfejlesztésben meghatározó szerepet töltenek be. Ennek során segítik az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) sikeres végrehajtását, a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák megvalósításában aktív szereplőként vesznek részt. A Helyi Vidékfejlesztési Iroda működtetése a HVI címbirtokos szervezet feladata, amelyet a HVI címbirtokos alkalmazásában álló személy, az Irodavezető lát el. A HVI a 79/2007. (VII. 30.) FVM rendeletben meghatározott módon részt vesz az ÚMVP lebonyolításában, továbbá ellátja a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózathoz (MNVH) kötődő egyes feladatokat.
Fentieken túl az FVM ÚMVP Irányító Hatósága (FVM ÚMVP IH) egyéb feladatokat és ahhoz rendelt finanszírozást állapíthat meg számára. A HVI címbirtokos szervezet külön jogszabály alapján további támogatásban is részesülhet. A HVI-k részletes feladataira vonatkozóan az Együttműködési Megállapodás az irányadó.

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) – az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet továbbá a rendelet 59. cikke szerinti készségek elsajátítására, ösztönzésére és végrehajtására igénybe vehető támogatás részletes feltételeiről szóló 79/2007. (VII. 30.) FVM rendelet (kiegészítve a 2007. évi XVII. törvény 20. §-a szerinti, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat felállításával, irányításával és működtetésével kapcsolatos feladatokkal), az EMVA társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. Törvény végrehajtásának előkészítése érdekében – pályázatot ír ki Helyi Vidékfejlesztési Iroda (HVI) cím elnyerésére.

Pályázók köre

A pályázat területi hatálya a 2004. évi CVII. Törvény statisztikai kistérségi lehatárolása szerint: Nagykállói kistérség

Benyújtási határidő

A pályázat benyújtásának határideje (postai keletbélyegző dátuma): 2010. április 28.

A pályázat benyújtásának módja

A pályázatot Pályázati Adatlap – Mellékletek – egyéb kötelezően csatolandó dokumentumok struktúrában, összefűzött kivitelben, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézetének címezve, kizárólag postai úton – ajánlott, elsőbbségi küldeményként – két (egy eredeti és egy másolati) példányban a borítékon “HVI Pályázat 2010.” jelzés feltüntetésével – kell eljuttatni az FVM VKSZI postacímére: 1012 Budapest, Attila út 93.

A pályázat akkor tekinthető határidőben benyújtottnak, ha a pályázati kiírásban megjelölt határidőn belül ajánlott, elsőbbségi küldeményként adták postára.
A pályázat dokumentumainak hiteléül – a másolati példány elkészítését megelőzően – a pályázat eredeti példányának minden oldalát kék színnel fogó toll használatával lássa el kézjegyével a pályázó képviselője.

További részletek a www.umvp.eu oldalon olvashatók!

Forrás: umvp.eu

Elismerések a legjobb vidékfejlesztőknek

A mintaértékű agrár-vidékfejlesztési projektek bemutatására hirdetett pályázatot a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat. A legjobbaknak járó elismeréseket Pásztohy András főtitkár adta át a II. LEADER Expó keretében. Ismerje meg a pályázat nyerteseit!

A 33. Utazás kiállítással egy időben megrendezett II. Európai LEADER Expón Pásztohy András főtitkár adta át a legjobb vidékfejlesztési gyakorlatok összegyűjtését célzó pályázat díjait, amelyet a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) hirdetett meg.

A „jó gyakorlat” kifejezést az Európai Unióban az a projekt érdemli ki, amely sikeres, innovatív, máshol is alkalmazható, valamint a fenntartható fejlődést szolgálja. Mivel az MNVH egyik kiemelt feladata a hazai követendő példák felkutatása s elterjesztése, pályázatuk a legjobbakat tartalmazó adatbázis felállításának első lépcsőfoka. A már megvalósított fejlesztések eredményeinek megismertetésével, a mások által is hasznosítható megoldások erejével bátorítani kívánják a vállalkozásokat, gazdálkodókat, vidéki közösségeket saját elképzeléseik valóra váltására, vagy a másutt működő modellek átültetésére.

A pályázaton az Európai Unió társfinanszírozásával létrejött, az MNVH által kiemelten támogatott tizenegy szakterületbe illeszkedő projektekkel lehetett részt venni. A bírálók a legnagyobb hangsúlyt – a szakmai színvonal mellett – az innovációs értékre fektették, különös tekintettel arra, hogy a projekt milyen mértékben alkalmaz új megközelítést, vagy technológiát. A beérkezett 61 pályamunka közül 25 nyert, továbbá különdíjban részesült négy olyan pályázó, akik a szakterületükön különleges és egyedi módszereket alkalmaztak.

A jutalmazottak között találjuk például a 100%-os gyümölcsleveket és -szárítmányokat gyártó Szatmári Ízek Kft-t. Az európai hírű szabolcsi alma feldolgozásával foglalkozó csengeri cég uniós forrásokból újította fel gyümölcsfeldolgozó üzemcsarnokát; a korszerűbb, megnövelt kapacitású üzem biztos felvevő piacává vált a térségben élő gazdálkodóknak. A dobozos gyümölcslé kiszerelésében egyedi eljárást, a légmentesen záródó, úgynevezett „Bag-in-box” technológiát alkalmazták, amelynek segítségével az ital pontos adagolása, és felbontás utáni frissen tartása is megoldható. Csakúgy európai ismertségre tehetnek szert a további díjazottak: a Paprika Molnár Kft., amely a Röszkei Paprika Park révén közelebb hozza a magyar fűszerpaprikát a hazai fogyasztókhoz; a Celodin Zalai Alapítvány “Hazatérés!” programja, mely a zalaszentgróti térség fiataljainak foglalkoztatási nehézségeit hivatott orvosolni; vagy a Zala Termálvölgye Egyesület „Fecskeház” programja a lakatlan, felújítandó falusi házak bérlakás-hálózattá alakítására.

Forrás: umvp.eu, mnvh.eu

Nyertes pályázat a templomtér felújítására

Átadták a csornai szociális ellátó új épületét. Önerős fejlesztések Szanyban. Elkészült a csornai önkormányzat közfoglalkoztatási terve.
A Csornai HVI hírei.

Új helyen működik tovább a korszerűsített szociális ellátás Csornán

Ünnepélyes keretek között adták át a csornai szociális ellátó új épületét, melyet több mint 57 millió forintos uniós támogatásból korszerűsítettek.

Az intézményben nem csak a minőségibb ellátás, de többletszolgáltatások is megvalósulhatnak a beruházásnak köszönhetően. A rendezvényen részt vett Turi György, Csorna polgármestere, Virágh Péter, a VÁTI Kft. Nyugat-dunántúli Területi irodájának vezetője, hálózati igazgató-helyettes, valamint a helyi művészeti iskola kórusa és a nyugdíjas klub több tagja. Az ünnepélyes átadón elsőként Csorna város polgármestere beszélt. Dr. Turi György bemutatta Csorna szociális ellátásának történetét a ’70-es évek óta, majd örömét és elégedettségét fejezte ki az új intézménnyel kapcsolatban.

„Kulturáltabb, élhetőbb és akadálymentes új épületet kaptak az idősek, amit nem lehet egy lapon említeni a régi elavult ellátóval” – jegyezte meg a város első embere. „Ez az elmúlt időszak második sikeresen záródó, általunk kezelt projektje itt Csornán” – folytatta a közreműködő szervezet képviseletében érkező Virágh Péter.

„Az egészségház átadása után most az idősek is korszerűbb ellátást kapnak, az iskola felújítása pedig jelenleg is zajlik. Ezzel együtt összesen több mint fél milliárd forintnyi támogatási összeget használt fel megfelelően a város” – tette hozzá a VÁTI szakembere.

Csorna lakossága nagyjából 11 ezer fő, melyből több mint kétezren már elmúltak hatvan évesek. Mivel a település népessége elöregedő tendenciát mutat, és a 2004-ben létrehozott Csornai Többcélú Kistérségi Társulásnak köszönhetően több település lakói is számítanak a segítségre, ezért időszerűvé vált a már meglévő szociális ellátás modernizációja. A városban 1972-től megoldott az idősek és a rászorulók ellátása, 1975-től pedig az Öregek Napköziotthona is megkezdte működését, mely jelenleg Idősek klubja néven a Csornai Szociális és Gyermekjóléti Központ részeként működik. A szolgáltatás nem csupán az idős emberekre korlátozódik, hiszen a központ tevékenysége ennél jóval összetettebb. Segítenek például a lakásfenntartásban, a házi ápolásban, az étkeztetés megoldásában, de méltányossági vagy átmeneti jelleggel támogatják azokat is, akinek erre szükségük van. A nappali szociális ellátást, a házi segítségnyújtást, az ebéd házhozszállítását, és a különböző – például gyermekvédelmi kedvezmény, vagy közgyógyellátás – támogatásokat összesen közel 1400 ember veszi igénybe, melyek többsége idős, 70-80 év feletti.

Az 57 861 047 forintnyi uniós támogatásból megvalósult a régi, eltolt épületszintekkel, sok lépcsővel és folyosóval működő intézmény új székhelyre költöztetése. Mivel az új helyszín is rekonstrukcióra szorult, ezért a beruházást teljes épület felújítással, hőtechnikiai korszerűsítéssel kezdték, majd akadálymentesítették is. Az így létrejövő egy szintes intézmény kialakítása minden látogató számára biztosítja a szolgáltatásokhoz történő egyenlő esélyű hozzáférést, beleértve az idős és sérült embereket, a mozgáskorlátozottakat, kerekes székeseket és a babakocsival közlekedő kismamákat is. Megtörtént az infokommunikációs akadálymentesítés; ezentúl a hallás és látás sérültek is könnyen eligazodhatnak a központban.

A projekt során sor került eszközbeszerzésre: lecserélték a régi bútorokat, valamint az új konyha és az étkezde is korszerűbb berendezéseket kapott. De nem csak belső átalakulásról van szó, a szociális ellátás hatékonyabb, szervezettebb kivitelezését, valamint az idős emberek könnyebb szállítását segíti a jövőben az a kilencszemélyes gépkocsi, amit az eszközbeszerzés során az uniós támogatásból vásárolt az intézmény.

Az új épületnek és az eszközbeszerzéseknek köszönhetően a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés és a szakmai elvárásoknak megfelelő szociális ellátás feltételei teremtődtek meg a csornai és környékbeli lakók számára.

*

Rendszeres jövedelem a foglalkoztatottaknak

Elkészült a csornai önkormányzat közfoglalkoztatási terve. Az elképzelések szerint 72-en kapcsolódhatnak be a programba a városban.

Hetvenkét közfoglalkoztatású alkalmazását tervezi idén a csornai önkormányzat. A nemrégiben elfogadott tervezet szerint a többségnek napi hatórás kenyérkeresetet adnak. Idén is határozott időre kötnek velük munkaszerződést, kilencven napra, majd ezt meghosszabbítva még legfeljebb kétszázra. A 72-ből 68-an szakképzettséget nem igénylő feladatot látnak el. Adminisztratív területen 4-en dolgoznak. A közfoglalkoztatottak közreműködnek többek között a közterületek tisztán tartásában, a piac rendben tartásában, a szociális gondoskodásban, a belterületi utak vízelvezetőinek, illetve a szikkasztóárkok karbantartásában. Segítenek az illegális hulladéklerakók felszámolásában.

A csornai közfoglalkoztatási terv tartalmazza a kiemelt célt: a munkára képes, tartósan munka nélküli személyek a korábbiaknál fokozottabb mértékben vegyenek részt valamely közfoglalkoztatási formában. Így juthatnak rendszeres jövedelemhez. Tavaly csoportos létszámleépítés nem volt ugyan a városban, de a munkáltatói intézkedések a foglalkoztatást jelentősen érintették: azonnali létszámstopok, a határozott idejű szerződéseket nem hosszabbították meg és elterjedt az alkalmi munkavállalói könyv is.

Statisztika
2009 decemberében Csornán 335 álláskeresőt tartottak nyilván, álláskeresési ellátásban a helyiek 2,4 százaléka részesült, összesen 257-en. 44 százalékuk volt nő, 56 százalék férfi. Tavaly összesen 41 közfoglalkoztatásúnak adott munkát a helyi önkormányzat.

*

Kistérségi fennhatóság alá helyezné szociális feladatait a bősárkányi önkormányzat

A bősárkányi önkormányzat a továbbiakban önállóan nem tudja vállalni a települési szociális feladatellátást. A csökkenő állami támogatások miatt a csornai kistérségi társulás ajtaján ˝kopogtattak˝. A harmincnégy tagtelepülés közül huszonöt már beleegyezett, hogy átvegyék a feladatokat. „A nappali ellátásra, az étkeztetésre és a házi segítségnyújtásra eddig évente hatmillió forintot költött az önkormányzat az állami normatívák mellett” – magyarázta Szalay Imre polgármester. „Idén azonban negyven százalékkal csökkent a támogatás. Közel tizenkétmillió forintot azonban már nem tudtunk erre a célra elkülöníteni. Főleg most nem, amikor minden területen szükség van az önkormányzati kiegészítésre, elég, ha csak az oktatási intézményekre gondolunk. A szolgáltatást azonban biztosítani szeretnénk, ezért a képviselő-testület a kistérségi átadás mellett döntött. Így már jogosultak leszünk ugyanis a kiegészítő normatívára”.

A társulás harmincnégy települése közül már csak kilenc beleegyező nyilatkozatára várnak a bősárkányiak. Ha ők is rábólintanak, akkor az adminisztráció és az engedélyek beszerzése után várhatóan május elsejétől lesz a kistérség a fenntartó. A szociális ellátásban igénybe vett falubusz működtetése és a nappali gondozási központ épületének fenntartási költségei továbbra is a bősárkányi önkormányzatot terhelik.

”Az idősek nappali ellátását húszan veszik igénybe, az étkeztetést több mint ötvenen kérik, a házi segítségnyújtásban húszan részesülnek. A rendszerben négy alkalmazott dolgozik, az ő munkahelyük a váltás után is megmarad” – jegyezte meg Szalay Imre.

*

Aláírták a csornai városháza felújításának támogatási szerződését

Hatvanmillió forintból újítják fel a csornai városházát. Elvégzik a külső felújítást és korszerűsítik a fűtést. A támogatási szerződést már aláírták.

Aláírták a támogatási szerződést, azaz kezdődhet a csornai városháza felújítása. A dokumentumot csütörtökön Turi György polgármester és Horváth Jácint, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség munkatársa látták el kézjegyükkel. A munka tavasszal kezdődik és nyárra fejeződik be.

Az önkormányzat pályázaton a Regionális Fejlesztési Tanácstól kapott 48,6 millió forintot a fejlesztésre. Az összeget 60 millióra egészíti ki a város. Turi György arról beszélt, hogy a támogatással újabb középület újulhat meg Csornán. Az 1981-ben épített városháza külső felújítást végzik el, illetve a pályázat része az energiaracionalizálás is. Cserélik a nyílászárókat, korszerűsítik a fűtési rendszert. Az épület lapos tetős részére tetőt építenek. Ez azért is fontos, mivel az ott működő okmányiroda nagyobb esőzéskor teljesen beázott.

A tervek szerint július végére befejezik a csornai városháza felújítását. A rábaközi település jövőre ünnepli várossá nyilvánításának 40. évfordulóját. A városközpontban álló épület megszépítése azt a célt is szolgálja, hogy 2011-ben a városi ranghoz méltó környezetben ünnepelhessenek a csornaiak.

*

Önerős fejlesztések Szanyban

Szanyban az iskola és az óvoda fejlesztése, a belvízelvezető rendszer felújítása, a templomtér átalakítása is szerepel az idei tervek között.

Sikertelen és elutasított tavalyi pályázatokról számolt be Németh Gergely szanyi polgármester. A községvezetők azonban nem csüggedtek el az eredménytelenség miatt. Önerőből kezdték el fejlesztéseiket.

”A válságból előre próbáltunk menekülni és önerős beruházásokat valósítottunk meg. Örömteli persze, hogy voltak ilyenek, de egyszerre szomorú is, hiszen sikertelen, elutasított pályázatok vannak a háttérben. Közel húszmillió forintból fejlesztettük például óvodánkat. A hátralévő munkákra, a nyílászárók cseréjére és a fűtéskorszerűsítésre ismét pályázatot nyújtottunk be. Iskolánkra szintén igényeltünk támogatást, de az sem volt eredményes. Az Ifjúság úti épületben is szükség lenne a fűtés átalakítására és a nyílászárók cseréjére, illetve a tető átépítésére” – fejtette ki Németh Gergely polgármester.

Szintén tavalyi, sikertelen pályázatuk volt a szanyiaknak a belvízelvezetéssel kapcsolatban. 220 millió forintot kértek, amit kizárólag a legkritikusabb területekre fordítottak volna. „Mifelénk viszont a katasztrófákat megelőzni szokták és most sem szeretnénk megvárni, hogy nagy baj legyen. Önerőből azért próbáljuk kezelni a helyzetet, a vízelvezetőket, átereszeket rendben tartani, tisztítani” – tette hozzá a település első embere.

Az idei tervekről szólva Németh Gergely elmondta: nem tettek le az iskola és az óvoda további felújításáról. Sikeresek voltak a LEADER-pályázaton, az elnyert 10 millió forintból a templomteret alakítják át. Továbbra is rendezik az önkormányzat külterületi útjait és szeretnének fellépni az illegális szemetelők ellen. A polgármester megjegyezte: az elmúlt években a helyiek közreműködésével, élükön a vadászokkal, rendszeresen takarították az árokpartokat, fasorokat, erdőket. Munkájuk azonban vég nélküli, hiszen a szemét újra és újra elborítja a szanyi határt is.

*

Új műszerek egy százalékokból

Lakossági támogatásból nyolcmillió forintos eszközbeszerzést valósítottak meg a csornai kórházban. A gasztroenterológiai szakrendelőt fejlesztették korszerű műszerekkel.

Miközben a csornai Margit Kórház az egyre csökkenő finanszírozás mellett nehéz helyzetbe került, a környékbeliek kiállnak az intézményért. A támogatóknak köszönhetően nyolcmillió forintos eszközbeszerzést tudtak megvalósítani a gasztroenterológiai szakrendelőben. Az utolsó fejlesztés egyébként ott öt éve volt. Dr. Ábrahám Péter főorvos elmondta: a rendelő felszerelése annyira elavult, hogy már veszélyben volt a betegek ellátása. „A Margit Kórház Alapítvány segített ki bennünket. Így tudtunk új, a felső emésztőtraktus vizsgálatához szükséges gasztroszkópot, illetve a vastagbél vizsgálatához kolonoszkópos eszközt vásárolni” – tájékoztatott dr. Ábrahám Péter. „Ez összesen nyolcmillió forintba került, amit az alapítványnak utalt egy százalékokból finanszíroztunk. A teljes összeg azonban nem állt rendelkezésre. Ám sikerült egy olyan konstrukciót találni, hogy a jövő évi befizetések terhére megkaphattuk a műszereket. Emiatt is fontos lenne az alapítvány további támogatása”.

A főorvos hozzátette: a két vizsgálóeszköz korszerű, a kor követelményeinek megfelelnek. Kiemelte a vastagbél vizsgálatára alkalmas műszert, aminek a megelőzésben, a szűrésben is nagy szerepe van. Évente közel ezer felső vizsgálatot végeznek el a Margit Kórházban, illetve öt-hatszáz béltükrözést. ”Néhány évvel ezelőtt szűrővizsgálati programot végeztünk. A vastagbéldaganatok száma az országos átlagnak felel meg” – tette hozzá a főorvos. „A vizsgálatok egy százalékánál fordult elő a betegség”.

Havonta két-három vastagbél-daganatos beteget találunk. A vastagbél-szűrővizsgálatra jellemző, hogy nehéz rábeszélni az embereket. Ezért leginkább már akkor találkozunk a betegekkel, amikor előrehaladott állapotban van a daganat. A szűrővizsgálati programban észleltünk több korai stádiumú vastagbélrákot. A gyógyítás szempontjából nagy jelentősége van a szűrésnek.

*

Magyarkeresztúriak Itáliában

A közelmúltban Olaszországban járt a magyarkeresztúri néptánc együttes. Nimis városának hagyományos karneválján vettek részt.

A nemzetközi eseményen immár harmadik alkalommal képviselte Magyarországot a magyarkeresztúri csoport. A nemzetek bemutatóján nagy sikert ért el a rábaközi együttes, öregbítve hazánk hírnevét, és emelve a rendezvény színvonalát. A fesztivált egyébként fergeteges hangulat jellemezte.

A karneválról készült további fotók megtekinthetők a község kluboldalán, a www.magyarkeresztur.kisalfold.hu weboldalon.

*

Napközisek lehetnek a legkisebb kónyiak

Családi napközibe várja a helyi gyerekeket a kónyi önkormányzat. Az intézmény januárban nyitott meg és már most kedvezőek a tapasztalatok.

Az intézményben egytől ötéves korig várják a gyerekeket, a szülők igénylik a szolgáltatást. Hétfős csoportokat alakítottak ki, melyekben két-két szakképzett gondozó foglalkozik a legkisebbekkel. A szülői igényekhez igazodnak a napirenddel. Aller Imre polgármester elmondta: egy és három év közötti korú közel nyolcvan kisgyerek él a faluban. Kivételes esetben fogadják a háromévesnél idősebbeket is napköziben. A szociális alapszolgáltatási központ részeként, a gyermekjóléti szolgálat szakmai felügyelete mellett dolgoznak.

”Az első hetek tapasztalata az, hogy a szülők nemcsak néhány órára hozzák be gyermekeiket, hanem teljes ellátást kérnek” – tájékoztatott Molnár Mónika megbízott intézményvezető. „A szolgáltatás ingyenes, térítést az étkezésért kell fizetni. Általában hat órát tartózkodnak itt az apróságok. A legtöbb család azért igényli a napközit, mert az édesanya és az édesapa is munkába jár. Bizonyos feltételeknek teljesülniük kell és várólistát is felállítunk. Elsősorban azok vehetik igénybe, kérhetik az ellátást, ahol dolgoznak a szülők. Az első csoportunk reggel hét óra előtt kezd, a másik csoportban nyolc órától van felügyelet. A nap jó része természetesen játékkal telik, hiszen még nem is óvodáskorúak ezek a gyerekek. A legkisebb például másfél éves”. Vannak persze az életkoruknak megfelelő, úgynevezett irányított foglalkozások is, az elmúlt napok a farsang jegyében teltek. Molnár Mónika hozzátette: a tapasztalatok mindenképpen kedvezőek. A szülők arról is beszámoltak, hogy a néhány hetes napközi után sokat, látványosan fejlődtek a gyerekek.

Aller Imre megjegyezte: a családi napközi létrehozása előtt a számokból indultak ki. „A szociális szolgáltatásokat eddig is biztosítottuk, de a szülők jelzése alapján ez az ellátási forma még hiányzott” – fogalmazott a polgármester. „Ekkora településen, ahol ennyi, korban érintett gyerek van, mindenképpen szükség van a napközire. Bízom benne, hogy a két csoport folyamatosan, teljes létszámmal működhet a jövőben is” – tette hozzá a polgármester.

Forrás: Csornai HVI, kisalfold.hu, umvp.eu

Oktatást segítő pályázat Csornán

Felszámolták Kapuvár egyik illegális szemétlerakóját. Tűzoltókocsi pályázatból Csornán. Hany Istók fesztivál másodszor.
A Rábaköz Vidékfejlesztési Egyesület hírei.

Eltűnt a „Nyugat szemete”

Közel hárommillió forintból számolták fel Kapuvár egyik legnagyobb illegális szemétlerakóját a Szabadság utcában. A területet beszántják, további hasznosítását később oldják meg.

Az évek óta húzódó gond megoldására a városháza pályázati forrásokat szerzett. A felszámolás közel hárommillió forintos összköltségéből 2,1 milliót pályázaton nyert a polgármesteri hivatal. A teherautók már napok óta ingáznak a terület és a végleges lerakó közt, hogy elvigyék a valamikor házmagasságú szeméthegy utolsó maradványait is.

Hámori György polgármester elmondta, a területet egy helyi vállalkozó felszántja, a további hasznosításáról később döntenek a városházán. A kapuvári városháza akciójával egy évek óta húzódó ügy végére kerül – remélhetőleg – pont. A Szabadság utca végén időnként többembernyi magasságú szeméthegyek tornyosultak. Ezek végleges eltüntetésére már az előző ciklusban is történtek kísérletek. Az akkori önkormányzat több mint félmillió forintból két alkalommal is elvitette a szemetet, ám ˝valamilyen oknál fogva˝ az mindig újratermelődött. Ahogy az akkori polgármester jellemezte, ˝a Nyugat szemete tornyosul Kapuváron˝. Biro Péter ezzel a hulladék összetételére utalt, mivel a szeméthegyek jobbára a lomisok hátrahagyott készleteiből álltak össze. Ahogy akkor a lakók megjegyezték, éjjelente traktorokkal is hordták a szemetet.

A városháza tavaly év végén pályázott a tereprendezésre, és az elmúlt napokban meg is indult a munka, melynek végeztével kiürült a kapuvári Szabadság utca vége. A területre egy szemétlerakást tiltó tábla is került. Kérdés, hogy a táblák kihelyezése mekkora visszatartó erővel bír. A terület további hasznosítására már készülnek a tervek a városházán.

*

Hétmilliót ad a kistérség a tűzoltókocsira

Pályázati forrásokból új tűzoltófecskendő beszerzését határozta el a csornai önkormányzat és a többcélú kistérségi társulás. A pályázat húszszázalékos önrészéből a kistérség hétmillió forint erejéig vette ki a részét.

”A csornai önkormányzati tűzoltóság húszéves gépjárműfecskendőjének fenntartása egyre nagyobb terhet ró a városra. Javítását csak Szlovákiában tudják elvégeztetni, legutóbb éppen 1,4 millió forintért, így ideje a járművet lecserélni” – tájékoztatott Turi György csornai polgármester. A városháza pályázatot nyújtott be a jármű beszerzésére, melyet az országos katasztrófavédelem indokoltnak tartott. A fecskendős autó ára közel 100 millió forint, melyhez a város húszszázalékos önrésszel járul hozzá.

”Egy gépjárműfecskendő beszerzése a kistérség ügye is, ezért is tartottam az összefogás egyik szép példájának a kistérségi tanács egyhangú döntését, miszerint a társulás települései hétmillió forinttal járulnak hozzá az eszköz beszerzéséhez” – jelentette ki Horváth Gyula. A kistérség munkaszervezetének nemrég megválasztott vezetője elmondta, megkeresik azokat a településeket is, melyek nem a kistérség tagjai, ám a csornai tűzoltóság hatáskörébe tartoznak. Esetleges hozzájárulásuk majd Csorna 13 milliós önrészét csökkenti.

*

Császári rokon a malomban

A japán császár rokona, Osamu Shoda a Nisshin vállalatcsoport tiszteletbeli elnöke járt a napokban Csornán. A Pannonmill Zrt. helyi malmának vendége volt és jó tapasztalatokat szerzett.

Előkelő vendégek jártak a héten a Pannonmill Zrt. csornai üzemében. A japán császár rokonát, Osamu Shodát és kíséretét fogadták a vállalatnál. A keleti-ázsiai nagyiparos baráti látogatásra érkezett, és jó tapasztalatokkal távozott a rábaközi kisvárosból. Csordás S. Tibor, a Pannonmill Zrt. vezérigazgatója elmondta: csornai üzemüket Bühler-technológiával szerelték fel. Ez a cég szervezte a találkozót, mivel vendégeik éppen egy ilyen rendszerű malomra voltak kíváncsiak. Osamu Shoda a világméretű japán Nisshin vállalatcsoport tiszteletbeli elnöke. „Shoda úr és kollégái nagy szaktekintélynek számítanak az ágazatban” – fogalmazott Csordás S. Tibor. ”Mind a malomépítés, mind az üzemeltetés területén komoly tapasztalatokkal rendelkeznek. Így a tőlük kapott dicséret igazán értékes számunkra”.

A vezérigazgató hozzátette: gyakran vannak látogatóik a világ minden részéről, akiket örömmel fogadnak, mivel az érdeklődést kitüntetésként értékelik a Pannonmillnél.

„Fontosnak tartom, hogy ilyen nagy tiszteletnek örvendő vendég, mint Shoda úr, akit szoros kapcsolat fűz a császári családhoz, a jó hírünket vigye tovább, és kellemes emléket hagyjon benne a csornai látogatás” – jegyezte meg Csordás S. Tibor.

*

Oktatást segítő pályázat

Minisztériumi pályázat segítségével fejleszti eszközállományát a csornai Csukás-iskola. Az intézmény két pedagógusa volt sikeres a kiíráson.

A csornai Csukás Zoltán Szakközépiskola két pedagógusa is sikerrel szerepelt az Oktatási Minisztérium ˝Útravaló ösztöndíjprogram – Út a tudományhoz˝ pályázatán. Összesen 800 ezer forint támogatást nyertek kutatómunkára, eszközbeszerzésre. Varga László és tanítványai olyan programot használhatnak ezután, melynek segítségével oktatóvideókat készíthetnek. Lényege, hogy a matematikával komolyabban foglalkozó diákok úgy tudják feldolgozni a feladványokat, hogy azok a többiek számára is könnyen érthetők legyenek. A program mellett nyomtatót szereztek be és az ehhez szükséges egyéb kellékeket.

„A rendszer azért is hasznos, mivel a számítógép által készített videókat a tanóráról hiányzó tanulók is megnézhetik később” – jegyezte meg Varga László. „A diákok tehát maguk is elmagyarázzák egy-egy probléma megoldását. Ez egyébként országosan sem jellemző”.

Nagy Gábor és diákjai az Otto-motorok működését tanulmányozhatják alaposabban a sikeres pályázatnak köszönhetően. ”Az érdeklődő tanulók megismerkedhetnek a korszerű Otto-motorok vezérlő, szabályozó és beavatkozó elemeinek működésével. A különböző vizsgálatok elvégzéséhez szükséges elektromos mérőműszereket, digitális multimétereket vásárolhatunk a pályázat segítségével. Az így megszerzett ismereteket jól tudják hasznosítani további tanulmányaik során. A kutatómunka eredményeit bemutató foglalkozás keretében megismertetik az osztály- és iskolatársaikkal” – mondta Nagy Gábor.

*

Hany Istók másodszor is

Az idén másodszor tervezett Hany Istók-fesztiválra egyórás táncjátékkal készül egy helyi amatőr művészeti csoport.

A Moovement Dance Scool tervei szerint 30–40 táncos adja elő a műsort. „A tavaly indult Hany Istók-projekt egyik legnagyobb rendezvényét, a Hany Istók-fesztivált idén második alkalommal szervezzük” – mondta Magyar Attila, a program gazdája.

A téli hónapok a tervezéssel, a műhelymunkával telnek, a júniusi, háromnapos fesztivált iskolai vetélkedők is megelőzik. A fesztivál egyik legnagyobb attrakciója a kapuvári Moovement Dance Scool táncosainak egyórás műsora lesz. „A kapuvári Hany Istók-legendát dolgozzuk fel születésétől napjainkig, modern formában” – tájékoztatott Mészáros Laura, a táncegyüttes egyik vezetője. A programban várhatóan a tánciskola harminc-negyven táncosa vesz részt. A táncjátékban a tavalyi, hasonló produkciójuk több elemét is felhasználják, s a helyi zenei és művészeti hagyományokat ötvözik a modern tánc elemeivel. „Olyan komplex műsort készítünk, amit nemcsak Kapuváron, hanem az ország más településein is be tudunk mutatni” – tette hozzá Mészáros Laura.

*

Morvaországban farsangolt a Bokréta

Morvaországban ˝farsangolt˝ a szanyi Bokréta Néptáncegyüttes. A Strani-Kvetna nevű kisváros fesztiválján vettek részt, amelynek több évtizedes hagyománya van már. A főtéren a szanyi együttes csatlakozott a haiti katasztrófa áldozatainak megsegítésére szervezett műsorhoz. A helyi művelődési központban a Bokréta a „Töltsd teli, pajtás” című koreográfiáját mutatta be. Az est után a csoport vezetőjét, Töreki Imrét az észak-csehországi Cerveni Kostelec város küldöttsége kereste meg, és hivatalos meghívót nyújtottak át az 56. Nemzetközi Folklór Fesztiváljukra, ahova a bokrétások várhatóan augusztusban utaznak.

*

Csak tiszta szívek énekelnek

Jubileumi egyházzenei koncertet rendezett a közelmúltban a szanyi Harmónia kórus.

A csoport egyéves fennállását a templomban ünnepelték a helyiek. A kórus mögött tanulással, sok munkával és sikeres fellépésekkel teli egy esztendő van. Ünnepi összeállításukban az egyházzenei művek mellett egy Dés László-szerzemény is felcsendült az oltár előtt. A Rába-parti településen komoly hagyományai vannak a közös éneklésnek. ˝Csak tiszta szívek énekelnek! Szany énekel!˝ – írta majd nyolcvan éve Kokas Kálmán szanyi kántortanító. Az utódok elődeik útját járják, hiszen a Szent Imre Daloskör is már több mint nyolc évtizede működik a településen.

*

Szívdobbantó adomány

A rábatamási önkormányzat ˝Szívdobbanás˝ közalapítványa hétfőn több mint százezer forint értékben műszereket és számítástechnikai eszközt adott át a kapuvári mentőállomásnak.
Az adományokat dr. Puskás Tivadar, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) nyugat-dunántúli regionális igazgató főorvosa és Szabó Pál, a kapuvári állomás vezetője vette át az alapítvány és az önkormányzat képviselőitől.

A regionális orvos igazgató köszönő beszédében hangsúlyozta, a mentőszolgálat mindennapi munkáját és elkötelezettségét dicsérik azok az akciók, melyekkel civil szervezetek segítenek a mentőknek. „Úgy vélem, bajtársaim munkáját minősíti a rábatamási önkormányzat ajándéka” – jelentette ki dr. Puskás Tivadar.

Szabó István rábatamási polgármester elmondta, a mentők mindennapi, kemény munkáján felül azt a segítséget is köszönik a kapuváriaknak, amit a kistelepülés rendezvényein nyújtottak a mentőállomás dolgozói. A ˝Szívdobbanás˝ közalapítvány tíz éve alakult, ám a kapuvári adományok az elsők, melyeket az OMSZ munkatársai kapnak. „Ez idáig kulturális célokat és helyi kezdeményezéseket támogattunk, most először fordultunk országos szervezet felé az adományokkal” – tette hozzá Szabó István.

A műszereket és a számítástechnikai eszközt a kapuvári mentőállomás munkatársai nevében Szabó Pál állomásvezető köszönte meg a rábatamásiaknak.

*

Felelevenednek a régi nóták, emlékek, kapcsolatok

A Rábaközben működő nyugdíjasklubokban a helyi idősek hagyományőrzéssel, településcsinosítással és kulturális programok szervezésével foglalkoznak. Egyes klubok országos hírnévre is szert tettek.

Kapuvárott több nyugdíjasklub működik, többek közt a házhelyi, a pedagógusoké és a mozgalmasabb közéleti szerepet betöltő Kapuvári Hagyományőrző Nyugdíjas Klub. Utóbbi komoly múlttal büszkélkedhet, jogfolytonosak a negyvenhat éve Kata Körnek indult klubbal.

Kiss Györgyné klubvezető szerint jelenleg hatvan tagot számlálnak és elfoglaltságukat számos rendezvényen biztosítják. Önálló programmal szerepeltek a város negyvenedik évfordulóján, de Kissné szerint nincs olyan megyei és környékbeli kulturális vagy egészségügyi megmozdulás, melyen ne lennének ott. Újabban nagy hangsúlyt fektetnek a sportra, terveikben a rábaközi nyugdíjas-tekekupa megrendezése is szerepel.

Húsz éve, 1990. február 1-jén kezdte meg működését Házhelyben az idősek klubja. Akkor a városban ez lett a harmadik működő idősek napközi otthona, önkormányzati támogatásnak és lakossági összefogásnak köszönhetően jött létre. A város szociális ellátórendszere az utóbbi húsz esztendőben átalakult, fejlődött, az egyéni szükségleteknek megfelelően specializálódott. A házi segítségnyújtás elterjedése mellett a nappali ellátás iránti igény csökkent, mára ez az egy – nappali ellátást biztosító – klub működik a városban. Lehetőséget biztosítanak napközbeni tartózkodásra, étkezésre, tisztálkodásra, társas kapcsolatok kialakítására, szórakozásra (tv, újság, kártya, zene).

Beled lakossága egy 2008-as adat szerint 2826 fő, 618-an hatvan év felettiek. Az Egyesített Szociális Központ (ESZK) vezetője által készített idősügyi koncepció szerint a nyugdíjasok között harminc százalékkal több a nő, mint a férfi. A beledi szépkorúak meglehetősen gazdag kulturális hagyományokkal büszkélkedhetnek. Több éve nagy sikerrel működik az Idősek Művészeti Találkozója, mely a környék nyugdíjascsoportjait fogja össze. Az idősek ének-, tánc-, zeneelőadásaikkal lépnek fel. A hét-nyolc csoportban részt vevő nyugdíjasok száma száz felett van. A program szinte a település összes idős emberét érinti, megmozdítja, hisz ezen alkalommal felelevenednek a régi nóták, emlékek, kapcsolatok.

Harmadik éve, ötletgazdaként rendezi meg Beled a nyugdíjasok olimpiáját az ˝Életet az éveknek˝ Nyugdíjas Szövetség közreműködésével. A programon a megye nyugdíjasszervezetei mérkőznek meg egymással. Éves hagyományokra tekint vissza az idősek napja program is. A város egyetlen nyugdíjasszervezete az Ezüstfenyő Nyugdíjasklub, mely tizenhárom éve alakult és jelenleg negyvenkét tagot számlál. Kéthetente gyűlnek össze és ahogy Takács Györgyné tag elmondta, a kulturális programokon felül a kisváros csinosításából is kiveszik a részüket. A klub saját énekkarral büszkélkedhet, ahol tizenhárom idős helybéli ápolja az éneklés hagyományait. Az énekkar országos versenyeken is részt vesz.

A vitnyédi Énekes Lenke Nyugdíjasklub a településen egyedüliként fogja össze az időseket. Ivancsics Józsefné klubvezető elmondta, huszonkét éves klubjuk negyven taggal indult, ám jelenleg ennek fele jár a hetente megtartott találkozókra.

Forrás: Rábaköz Vidékfejlesztési Egyesület, kisalfold.hu, umvp.eu

Algyői siker a szegedi hungarikum konferencián

A Nemzeti Iskolafelújítási Program révén 16 Csongrád megyei intézményt alakítanak át. Algyői siker a szegedi hungarikum konferencián. ÚMVP III. tengelyes és LEADER pályázatösszesítő. Kétmilliárdból épül igazi várossá Sándorfalva.
A Déli Napfény Nonprofit Kft. hírei.

Iskolák a jövőnek

Forráskút, Röszke – A Nemzeti Iskolafelújítási Program révén 16 megyei intézményt alakítanak át, 33 milliárd 725 millió forintból. Röszkén már új a cserép az iskola tetején.

- Megmaradásunk záloga, hogy kistelepülésként is európai színvonalú oktatási intézményeket teremtsünk. Gazdasági fejlesztési koncepciónkban ezért az elsők között szerepelt az iskola felújítása – fogalmazott Borbásné Márki Márta röszkei polgármester. 16 megyei iskola nyert pénzt a Dél-Alföldi Operatív Programban felújításra (lásd keretes írásunkat) – Röszkén tavaly augusztusban kezdték a munkát.

A röszkei intézményre tetőteret építenek – informatikai szaktanteremmel, könyvtárral, orvosi szobával, természettudományi előadóval –, teljes belső felújítás történik, külső-belső akadálymentesítéssel. A 180 diák az új tanévet már itt kezdi szeptemberben. A felsősök most máshol tanulnak: konténertanterem épült, de a művelődési házban és a konferenciaépület oktatótermében is vannak tanórák.

– Most a vizesblokkokon dolgoznak az építők, már új a cserép az iskola tetején – adott helyzetjelentést a polgármester a 198,8 millió forintos támogatásból és 23,4 milliós önerővel készülő beruházásról, amelyhez országgyűlési képviselőjüktől, Nógrádi Zoltántól is végig segítséget kaptak.

A vasból, betonból épült régi barakképületben már egyre nehezebb volt testnevelésórákat tartani – ezért a forráskúti projekt legnagyobb eleme egy új tornacsarnok építése, mintegy 120 millió forintból. Pala helyett pedig immár cseréptető fedi az iskola épületét, amely június közepéig 229 millió forintból újul meg. – Energetikai korszerűsítést, nyílászárócserét, homlokzatszigetelést, fűtéskorszerűsítést, akadálymentesítést, vizesblokk-felújítást is végrehajt a kivitelező, új szaktantermek is épülnek – tájékoztatott Fodor Imre, Forráskút polgármestere. Céljuk, hogy a most itt tanuló 163 gyermeknek és utódaiknak XXI. századi iskolát teremtsenek.

16 iskola újul meg

80 milliárd forintot osztottak szét 253 nyertes között a Dél-Alföldi Operatív Program Nemzeti Iskolafelújítási Programjában – az összegből 33 milliárd 725 millió forint jutott Csongrád megyei intézményeknek. A 16 projekt legnagyobbika a sándorfalvi és a makói, 500-500 milliós beruházás. 3 szegedi (Rókus II., szőregi Kossuth Lajos, Tisza-parti) mellett szatymazi, apátfalvi, székkutasi, csanyteleki iskola is szerepel a listán.

forrás: delmagyar.hu

*

Algyői siker a szegedi hungarikum konferencián

A Csongrád Megyei Közművelődési, Pedagógiai és Sportintézmény ÁMK a Csongrád Megyei Önkormányzattal karöltve részt vett a „Helyi értékek, hungarikumok” című nagyszabású országos kezdeményezésben. A szegedi kistérség konferenciáját az ÁMK és Csongrád Megyei Önkormányzata szervezésében 2010. január 19-től rendezték meg a megyeházán. A konferencia kísérőrendezvénye a három napon keresztül tartó kiállítás és bemutató volt, ahol a szegedi kistérség ősi szakmáinak ma élő jeles mesterei mutatták meg, hogyan készül a szegedi papucs, a tápai gyékénytárgyak, az algyői halászháló. Szeged mellett bemutatkozott: Algyő, Deszk, Domaszék, Kübekháza, Tiszasziget, Röszke, Sándorfalva, Zsombó és Tápé.

Az ünnepélyes megnyitó keretében dél-alföldi dalok, táncok hangoztak el, a jelenlévőket Magyar Anna, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke köszöntötte, a szakmai előadásokon Dr. Szabó Gábor egyetemi tanár, az MTA levelező tagja, Dr. Zakar Péter, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke, Dr. Kiss-Rigó László Szeged-Csanádi megyéspüspök, Somogyi György, a Fűszerpaprika Kutató-Fejlesztő Kft képviselője és Balogh László, az MTV Közalapítvány elnök helyettese szólt a helyi értékek fontosságáról, gazdasági és innovációs lehetőségeiről, valamint a médiában betöltött szerepükről.

Algyő összesen 8 kiállítási standon mutathatta be helyi értékeit. A kézműves kiállítás anyagát az alábbi alkotók munkáiból rendezték be a szervezők: Bakó Tibor ikonfestő, Belovai Józsefné csuhé-, gyékényszövő, Bereczné Lázár Nóra hímestojás- festő népi iparművész, Gálné Nagy Ildikó szövő népi iparművész, Gonda Károlyné hímző, gyevi halászeszközök az Algyői Tájház gyűjteményi anyagából, Hatvani Márta Ágnes vertcsipke – készítő, Herczeg Sándorné hímző, Nyári József fafaragó, Oláh Ernő fafaragó, ikonfestő, Oláh Ernőné hímző, Szabó János kosárfonó, Tóth Gyula kádármester.

Ősi halásztelepülésként bemutatkozva gyevi halászhálót kötött Belovai Mihály, fateknőben, zöldségágyon tálalt frissen sült fokhagymás haltepertőt Barta László, az Algyői Halászcsárda tulajdonosa, méz- és mézes sütemény kóstolóval mutatkozott be Győrfi László méhész, míg kecsketej és –sajt kóstolóval kedveskedett vendégeinek Farkas Imre.

Igazi különlegesség volt, hogy az Algyői Nyugdíjasklub asszonyai és tagjai segítségével Kneip Ferencné Marika, Süli Istvánné Piroska és Vidács Jánosné Ibolya a Tájház kemencéjében, Herczeg József segítségével kisütött gyevi süteményekkel kínálta a nagy számú érdeklődőt. Gyorsan elfogyott a krumlis kőttes pogácsa, a cukrozott fonott kalács és a házi szilvalekváros hajtogatott kifli, melyre dr. Piri József 5 féle pálinkájából kóstolhattak és koccinthattak a meghívott szakemberek és vendégek.
A turisztikai standon Algyő idegenforgalmi érdekességeit, látnivalóit mutattuk be: a turisztikai kiadványokon, zsebtérképeken, helytörténeti kiadványokon és könyveken túl bemutatkozott szóróanyagaival a rk. Szent Anna-templom, a Montessori-pedagógiát gyakorló Szivárvány Óvoda, az ökosuli: Algyői Általános Iskola, a Faluház, Könyvtár és Tájház intézménye, de megismertette szolgáltatásait a GYERVITUR Kft és a Borbála Fürdő is.

Ezúton szeretnénk külön köszönetet mondani Székely Annának, a Csongrád Megyei Közművelődési, Pedagógiai és Sportintézmény ÁMK (Szeged) intézményegység-vezetőjének és kolléganőinek, hogy a szegedi kistérség hungarikumai között Algyő is bemutathatta helyi értékeit.
Szeretnénk köszönetet mondani minden kiállítónak, segítőnek és médiapartnernek a sikeres együttműködéshez. Reméljük, felkeltettük a vendégek érdeklődősét és a nagyközség megtartva helyi értékeit büszkén mutathatja fel azokat a jövőben is.

Forrás: algyo.hu

*

LEADER pályázatok

Tájékoztatjuk Önöket, hogy a 2009.11.16-án beadott LEADER pályázatok adminisztratív ellenőrzése és értékelése a már visszaérkezett hiánypótlások esetén folyamatban van.

A feldolgozás végeztével Befogadási Nyilatkozatot küldünk, melyek ezen a héten postázásra kerülnek.

A támogatási döntésről várhatóan 2010. március végén határozatban értesítjük Önöket.

Szeged, 2010. február 15.

Déli Napfény Nonprofit Kft.
Máté Péter, ügyvezető

2009. november 16.-án lezárult a Déli Napfény ACS területén a LEADER pályázatok benyújtásának első hulláma. Az összes célterület tekintetében 81 pályázat érkezett be az akciócsoport területéről.

A legnagyobb érdeklődés a sportlétesítmények kialakítása és fejlesztése, a civil szolgáltató központok fejlesztésének elősegítése, a táborokban szervezett programok megvalósítása, valamint környezetvédelmi akciókkal a lakosság környezettudatos magatartásának ösztönzésével kapcsolatos rendezvények támogatása célterületekkel kapcsolatban merült fel, e célterületekre egyenként 12 pályázat érkezett. Ebben az összesítésben a második helyet a szellemi és tárgyi értékeink megőrzése célterület foglalja el 9 beérkezett pályázattal. A polgárőr szervezetek működést biztosító helységeinek kialakítása célterületre összesen 8 pályázat érkezett. A meglevő települési újságok, televíziós és rádiók fejlesztése célterületre 6 pályázó, míg multikulturális és hagyományőrző kezdeményezések támogatására elkülönített keret lehívására 5 pályázó nyújtotta be igényét. A sor végén a turisztikai információs szolgálat kialakítása és a közös marketingstratégia kidolgozása célterület 2-2 pályázattal, valamint a mezőgazdasági vállalkozások szolgáltatásainak korszerűsítése célterület áll 1 pályázattal.

*

A környezettudatosságra nevelésre is jut pénz – ifjúsági programok Sándorfalván

Sándorfalva 10 312 411 forintos uniós támogatást nyert ifjúsági integrációs programok és foglalkozások szervezésére, valamint Ifjúsági Információs pont kialakítására.

2008. év tavaszán az ÚMFT, Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében „Gyermekek és fiatalok integrációs programjai” (kódszáma: TAMOP-5.2.5/08/01/B) címmel írt ki pályázatot. A pályázati felhívásra olyan projektötletek érkezését várta a közreműködő szervezet (ESZA Nonprofit Kft.), amelyek hozzájárulnak a fiatalok, különösen a hátrányos helyzetű fiatalok életminőségének a javulásához, az egyéni és a közösségi kompetenciáik fejlődéséhez, minőségi információkkal történő ellátásához.
Sándorfalva Város Önkormányzata 10 312 411 forint támogatásban részesült. A támogatás mértéke: 100%-os, így az önkormányzatnak nem kell önerőt biztosítania a projekthez.

A projekt során olyan komplex programokat (mentálhigiénés tréning, tanulás-módszertan tréning, színjátszó kör, kézműves foglalkozás, környezettudatosságra nevelés) biztosítunk hátrányos helyzetű sándorfalvi gyerekeknek és fiataloknak, melyek hozzájárulnak a hátrányok okozta társadalmi kirekesztettség mérsékléséhez, gátlásaik leküzdéséhez. Olyan programokat szervezünk, amelyekkel hozzásegítjük a fiatalokat ahhoz, hogy tudatosan tervezzék és éljék az életüket.

A projekt keretében Sándorfalvi Ifjúsági Információs Pontot (SIIP) alakítottunk ki a Budai Sándor Kulturális Központban, amely 2009. november 1-én nyitotta meg kapuit. Az Ifjúsági Információs Pont keretében 1 fő ifjúságsegítőt alkalmazunk, aki segítséget nyújt a fiataloknak hátrányaik, gátlásaik leküzdésében, információval látja el őket.

A projektben 15 fő fiatal felnőtt olyan tréningeken vesz részt, amelynek segítségével, nagyobb eséllyel vehetnek részt a munkaerő piacon. Továbbá 50 fő (12-18 évesek) gyermek és fiatal értékteremtő komplex programokon (színjátszó kör, kézműves foglalkozás) vesz részt. A célcsoport kiválasztása jelenleg is folyik, a képzések, tréningek januárban kezdődnek. A projektet egy egész napos családi rendezvénnyel zárjuk. Jelenleg a projekt célcsoport toborzás a zajlik. A foglalkozások, képzések várhatóan februárban indulnak meg.

A megvalósítás időtartama: 17 hónap.

Kakas Béla,
Sándorfalva Város Polgármestere

Forrás: promenad.hu

*

46 millióból fejlődik a zsombói közlekedés

Zsombó – 12 új autóbuszöböl és 11 autóbuszváró épül Zsombón – az erről szóló szerződést kedden írta alá Balogh László, a DARFÜ Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója és Gyuris Zsolt polgármester.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Dél-alföldi Operatív Program által támogatott Zsombó község közösségi közlekedésének fejlesztése című pályázat megvalósítására 38 és fél millió forintot nyert a település.

*

Kétmilliárdból épül igazi várossá Sándorfalva

Sándorfalva – Lakópark, szabadidőcentrum, új iskola, buszpályaudvar – a három éve városi rangot kapott Sándorfalva a következő esztendőkben presztízsberuházások révén bújik ki a községi „gyermekcipőből”.
Látványtervekkel van tele Kakas Béla sándorfalvi polgármester irodafala: a 2006-ban várossá avatott település éves költségvetésének a duplájából újul meg jövőre. – Ez az a folyamat, amelynek révén Sándorfalva valóban várossá válik. A 2 milliárd forintos Pallavicini Terv meghatározza a település hosszú távú fejlődési irányát – fogalmaz Kakas Béla. A programhoz 600 millió forint önerő kellett, ezt kötvénykibocsátásból fedezik.

– Élhető, csábító város felépítése, eladható szolgáltatásokkal – ez a célunk. Az ipar, a mezőgazdaság számunkra nem lehet kitörési pont, szeretnénk, ha a turisztika volna az. Legyen méltó az utazó figyelmére a város, például a tanyai turizmus, a lovasnapok révén, együtt fejlődve az emlékparkkal az Ópusztaszer-Szeged tengelyen – sorolja.

Sándorfalva legyen az ifjúság és a sport városa – adták ki a jelszót, s első lépcsőben tavaly átadták a 109 millióból épített műfüves futballpályát, a Széchenyi udvart, felújították az óvodát és a játszóteret. Környezettudatos megoldásokkal épített lakásokat adtak át októberben: napkollektorokkal, extra hőszigeteléssel, hőszivattyús fűtőrendszerekkel, víz-újrahasznosítással, az épület alatt csapadékvízgyűjtő tartállyal – ide főként fiatal családokat várnak.

A kistérség legnagyobb általános iskolájának 600 millió forintból építenek új otthont jövő szeptemberre – a 600 diák eddig négy intézményben tanult, most egy helyre költözhet. A felszabaduló épületeket pedig hasznosítják: a bezárt alvégi iskolából óvoda lett, az alsó tagozat kiköltözése után a Pallavicini-kastélyban a XIX. század végét idéző múzeumot alakítanak ki, 200 millió forintból – a pénzből jut a Budai Sándor Emlékház kialakítására is. Utóbbi helyszínen a térségben egyedülálló citeramúzeumot hoznak létre.

Az idegenforgalom fellendítésére az egykori bányatavak helyén szabadidőparkot és horgászoknak, strandolóknak, sportolóknak egyaránt kedvező vízi centrumot hívnak életre, nagyjából 200 millió forintból. Kivilágított, díszburkolatos sétány vezet majd ide az erdőn keresztül az új városközpontból – itt építik az új buszpályaudvart (tegnap éppen a cserepeket rakták fel), és lakóparkot is terveznek ide, csónakázótóval. – Ebből az ingoványos területből a Szatymazzal közösen megvalósított szennyvízberuházás révén lesz hasznos, beépíthető térség. Mini wellnessparkot, sportcentrumot szeretnék itt látni, szaunával, konditeremmel, teniszpályával – mondja Kakas Béla. Az új városközpont mellett a történelmit is gondozzák: az Ady utca például 95 millió forintból kandelábereket, díszburkolatot kapott. Úgy tervezik: ha a pályaudvar elkészül, az „alvégre” és „felvégre” – igazi városi specialitásként – minibusz járhat majd a központból.

Vállalkozó város kell

– Az önkormányzatoknak magukévá kell tenniük egyfajta menedzserszemléletet, generáljanak bevételt, vállalkozzanak – vallja Kakas Béla, aki 2006 óta vezeti a települést. – Azt kértem: a nagypolitika maradjon a városon kívül. Ne „színekben”, hanem közösségben gondolkodjunk. Nem az utcán kell kardozni, hanem összefogva építkezni kell.

Forrás: delmagyar.hu

*

ÚMVP III. tengely- beérkeztek a II. körös támogatási kérelmek

2009 december 20.-án lezárult a támogatási kérelmek benyújtásának második hulláma. Legnagyobb érdeklődés akárcsak az első hullámban a mikrovállalkozások fejlesztése jogcímre irányult.

A legnagyobb érdeklődés a mikrovállalkozások fejlesztése jogcímmel kapcsolatban merült fel, az erre elkülönített keret lehívására 8 pályázat érkezett.

Ebben az összesítésben a második helyet holtversenyben a turisztika és a falumegújítás, falufejlesztés jogcím foglalja el, 2-2 beérkezett pályázattal.
Vidéki örökség megőrzése jogcímre 1 pályázó adta be pályázatát.

A kérelmek érkeztetése után megkezdődhet a tartalmi és formai ellenőrzés és az esetleges hibák hiánypótoltatása.

Terhes Csaba
Déli Napfény Nonprofit Kft.

*

A Dél-Alföldi Operatív Program milliárdjai

A Dél-Alföldi Operatív Program tevékenységének első 3 éves tevékenységét értékelte Kozma József, a DARFT elnöke és Balogh László ügyvezető igazgató.

A program részeként 5 prioritás mentén (regionális gazdaság-, turisztikai célú, közlekedési- infrastrukturális, humáninfrastruktúra-fejlesztések és térségfejlesztési akciók) a magyar állam és az EU támogatásával 208 milliárd forint összegű forrás áll rendelkezésre a régió gazdasági fejlődésének elősegítésére, a foglalkoztatottság növelésére és a lakosság életkörülményeinek javítására.
A fejlesztési források elérését a 2 éves akcióterv részeként meghirdetett pályázati kiírások teszik lehetővé. Az infrastrukturális és turisztikai (ezen belül is fürdőfelújítási) beruházás iránt mutatkozott legnagyobb igény, erre költötték a pályázaton szerezhető legtöbb pénzt is. A 2007 és 2008 között meghirdetett pályázatok várható hatása: megépül 80,6 km új út, 113,5 km kerékpárút, továbbá felújítanak 218,7 km útszakaszt. A regionális felzárkóztatás megköveteli a fejlesztést a környezetvédelem területén is. Ebbe az ágazatba mintegy 50 milliárd forintot invesztálnak, elsősorban az ivóvíz-ellátás korszerűsítését és a csatornahálózat kiépítését célzó programok támogatásával.

1415 új munkahely létesült, ezzel az eredménnyel a dél-alföldi régió országosan a középmezőnyben helyezkedik el. Az említett időszakban a térség az élen jár a meghirdetett pályázatok száma és a lehívható, elnyert támogatási összegek nagysága tekintetében, és innovatív erejénél fogva az élre tört.
A fejlesztési források mintegy 33 százaléka Csongrád megyébe került, ebből pedig több mint 50 százalék Szegeden és körzetében értékesült. Az első 2 évben minden pályázó csak tanulta az új pályázati rendszert, sokan nem rendelkeztek megfelelő információkkal. Mára a helyzet megváltozott, az adatok, pályázati feltételek nyilvánosak, mindenki számára elérhetők, hozzáférhetők a neten.

A pályázaton sok kritériumnak kell megfelelni, rengeteg papírmunkát igényel a procedúra, olykor bürokratikusnak tűnhet az ügyintézés, de csak ilyen szigorú ellenőrzéssel és a jogszabályok maradéktalan betartásával előzhető meg a korrupció és az EU-s pénzekkel való visszaélés.

Forrás: promenad.hu

*

Megkötötték a „legek szerződését” – új fürdő Makón

Aláírták az új fürdő támogatását igazoló dokumentumokat csütörtökön. A fürdőfejlesztés költségét tekintve a térség harmadik legnagyobb beruházása, amelyet az unió 1.5 milliárd forinttal támogat.

A fürdőfejlesztésre irányuló, 50 százalékos uniós támogatással megvalósuló fejlesztést, több éves előkészítés előzte meg, és a tervek szerint kiemelt szerepe lesz a gazdaság élénkítésében, valamint a helyi és térségi munkahelyteremtésben. A beruházást — az 50 százalékos uniós támogatás mellett — az önkormányzat 50 százalékos önerővel fedezi. A kivitelezés várhatóan 2011 nyarán ér véget.
Kezdődik a második félidő

Az önkormányzat részéről dr. Buzás Péter polgármester, a DARFÜ képviseletében dr. Balogh László ügyvezető, a fürdő részéről Kovacsics Imre a Makói Gyógyfürdő Kft. ügyvezetője és Fodor Gabriella a Makói Fürdőfejlesztő Kft. ügyvezetője írta alá sajtónyilvánosság előtt december 16-án a Polgármesteri Hivatal első emeleti dísztermében.

Utalva fontosságának nagyságára a „legek szerződésének” nevezte a szerződést dr. Buzás Péter az aláírás előtt. A polgármester elmondta, hogy ezennel teljesült az utolsó kívánalom, ami a projekt indulásához szükséges volt.
Fodor Gabriella a Makói Fürdőfejlesztő Kft. ügyvezetője elmondta, örömmel tölti el, hogy aláírhatja a szerződést. Hozzátette: sokan dolgoztak azon, hogy a második félidőbe érkezzen a beruházás és megköszönte a projektben résztvevők eddigi munkáját.

A makói fürdőfejlesztés költségét tekintve a térség harmadik legnagyobb beruházása, amelyet az unió 1.5 milliárd forinttal támogat. 2007-ben és 2008-ban összesen 5.5 milliárd forintnyi összegre írt ki pályázatot a DARFÜ. A pénzt hét pályázó között osztották szét. Az összeg negyedét a Maros-parti város kapta.
Kovacsics Imre hangsúlyozta: a városnak hatalmas lehetőség a kapott támogatás arra, hogy a turizmusfejlesztésben sikeres legyen. Az unió segítsége nélkül ugyanis nem lehetett volna megvalósítani ezt a projektet. Hozzátette, most már a kivitelezőn múlik minden, akinek minél magasabb színvonalú munkát kell megvalósítania.

Forrás: promenad.hu

Forrás: Déli Napfény Nonprofit Kft., umvp.eu

Következő »

Eseménynaptár

Soron következő események

• Nincs esemény.

Legutolsó hozzászólások

• beadandó dokumentumok - GeGe
  2009 October 20 12:57

Legfrissebb hírek

• Uniós támogatással újul meg Szob központja
• Nyertes pályázókat kérdezett a HA-VER HACS
• Geotermikus mező Gödöllő alatt
• A Szatmár-Beregi Natúrpark felavatása
• Kerékpárút épül Alsópáhok és Hévíz között
• Egri mintára épül pincesor Sopronnál
• Kiadvány a Rinya-Dráva Szövetségről
• Földkábellel a madarakért Hortobágyon
• Komplex kutatási program Sokoróalján
• Átadták a felújított könyvtárat Horton

Minden jog fenntartva © 2010 LEADER hírek | WP alapokon | Bejelentkezés