Orosztony: LEADER-forrás a kultúrháznak

2010. március 1.

Felszámolják a romatelepeket Zalamerenyén. Iskolabusz Gelsén. Ifjúsági szállás létesítésére pályáznak Kacorlakon.
Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület hírei.

Új házba költöztetik a romákat Zalamerenyén

Több házat is ledózeroltak Zalamerenyén. A tulajdonosok közül páran el is sírták magukat. Szerencsére a könnyeik nem a bánat, hanem az öröm miatt potyogtak. A telepfelszámolás újabb állomásaként ugyanis új házakba költözhettek a romák.

„Nézd már, semmi sem maradt a tetőből – bökte oldalba testvérét Bogdán László, miközben a markoló éppen vályogházuk tetejét zúzta be. Egy kicsit sajnálom ezt a házikót, én magam építettem a két kezemmel”. Bogdánék bánata persze csak a nosztalgiának szólt, az estét ugyanis már egy másik, lényegesen jobb infrastruktúrával rendelkező házban töltötték. A tavaly indult romatelep-felszámolási program keretében Zalamerenyén és Zalaszentjakabon összesen 16 család lakhatási és életkörülményein változtatott a Hálózat az Integrációért Alapítvány.

„Eredetileg 14 roma családon próbáltunk segíteni, ám a Szociális és Munkaügyi Minisztériumtól e célra nyert 101 millió forintból végül további 3 családnak tudtunk új otthont biztosítani” – mondta Gérczei Ildikó, az alapítvány elnöke. „A mai napig 14 házat adtunk át, az utolsó kettőt még nem tudtuk kifizetni, mivel a szaktárca ez idáig nem utalta a pályázati pénz utolsó részletét. A lakhatási feltételek javításán túl a program képzési és oktatási modult is tartalmaz, a két településről 16-an általános iskolai, 12-en pedig pedig kőműves szak-mai képzésben vesz részt. Ez utóbbira 55 millió forintot biztosított az OFA, azaz az Országos Foglalkoztatási Alap”. A szakmát szerző romáknak a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ próbál munkát szerezni, ám ez cseppet sem egyszerű.

„Az új házak felújításában mi magunk is részt vettünk, amit megtanultunk elméletben, azt a gyakorlatban is kamatoztattuk” – mesélte a zalaszentjakabi Nikolics Ferenc, aki rövidesen szakképzett kőműves lesz.

Mint az kiderült: a telepfelszámolási programban részt vevő romák zöme tesz azért, hogy sorsa jobbra forduljon, nem restek iskolapadba ülni vagy szakmát tanulni. Bogdán Iván projektmanager szerint talán jobb lenne, ha az új házak átadását feltételekhez kötné a szaktárca. Mint azt Zalamerenye polgármestere, Ódor László elmondta: a faluban élők többsége örömmel fogadta a változást, hiszen az itt élő romákkal sosem volt különösebb probléma. Mihálylovics Béla, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium mentora jelezte: a közelmúltban újabb romatelep-felszámolási pályázat került kiírásra. A rendelkezésre álló mintegy 800 millió forintra önkormányzatok, illetve civil szervezetek is pályázhatnak. A miniszteri munkatárs szerint Zalában is akad még jó pár település – Szentpéterúr, Bocska, Zalakomár – ahol sort lehetne keríteni hasonló “képződmények” felszámolására.

Bemutatjuk az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület területén az ÚMVP III. tengely falumegújítási jogcímének egyik kedvezményezettjét

Interjú Orosztony Község polgármesterével, Vercz Károllyal

Orosztony Községi Önkormányzat „Korosztályos igények kielégítéséhez korszerűsítés” projektcím alatt beadott támogatási kérelmére 13.158.197,- Ft támogatást biztosít az MVH az egyesület Döntéshozó Testületének ponthatár-meghatározása alapján.

Milyen területeket érint a fejlesztés?
A tervezett beruházás, illetve fejlesztés a kultúrotthont és a játszóteret érinti. A kultúrház 1903-ban épült eredetileg általános iskolának. A községben 1980-ban megszűnt az oktatás, ezt követően az épület elsősorban kulturális tevékenység befogadását biztosítja. A játszótér 2005-ben EU-s jogszabályi előírások szerint készült, de akkor anyagi erőforrások nem tették lehetővé kerítés és szilárd burkolatú járda építését.

Hogyan újul meg a kultúrház?
A helyiségek belső felújítása részben megtörtént (házasságkötő terem 2008-ban, közösségi tér 2007-ben). Sajnos az épület külső állapota az évek folyamán fokozatosan romlott. A tető több helyen beázik, a nyílászárók elkorhadtak, a vakolat omladozik. A felújítás magába foglalja a tetőhéjalást, a nyílászárók cseréjét, valamint az új homlokzati lélegzővakolatos felületképzést. Természetesen sor kerül az épület részleges akadálymentesítésére is. A projekt bruttó összege: 12.898.850,- Ft. A fejlesztés ÁFA tartalmát és az épület további belső felújítását önerőből biztosítja az önkormányzat.

Milyen fejlesztéseket valósítanak meg a játszótéren?
A beruházás magában foglalja nagyobb biztonság kialakítását a játszótéren, amely a teret körbe övező kapukkal ellátott kerítés építésével valósul meg. A meglévő árnyék és klimatikus hatást további 6 db díszfa és 44 db cserje ültetésével kívánjuk növelni. A pihenő funkciót egy a gyalogos közlekedésre alkalmas szilárd burkolatú járda, és ehhez kapcsolódó ivókút létesítésével kívánjuk bővíteni. A projekt bruttó költsége: 2.890.996,- Ft. A fejlesztés ÁFA tartalmát az önkormányzat biztosítja.

Zalaszabari falujárás – A jó borok hazájában

Jó borok, csodálatos természeti környezet, s tenni akaró közösség. Ezek a Kis-Balaton közelében fekvő település, Zalaszabar legfontosabb értékei – derült ki a Falujárás 93. állomásán.

A Zalai Hírlap és a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház 10. éve futó, ezúttal a Zala Megyei Közgyűlés által is támogatott Falujárás-sorozata ezúttal a 623 lelkes Zalaszabarra látogatott. Dr. Kalmár István polgármester azzal fogadta csapatunkat: az időjárási körülmények nem a természeti kincsekre kíváncsi látogatónak kedveznek, a település ugyanis nem a legszebb ruháját viseli ilyentájt. A házigazda szabadkozása ellenére az Öreghegyről nyíló panoráma láttán megállapíthattuk: ami verőfényes napsütésben gyönyörű, az télen, a hópaplan alatt is szép. „Csodálatos látványban lehet része annak, aki nyáron látogat el hozzánk, veszi a fáradságot, s felkaptat a szőlőhegyre. Szebbik arcát mutatja akkor a Pogányvári-borvidék, érdemes hát visszatérni” – invitált a polgármester, aki 10 éve él Zalaszabaron.

„Jó a testület, kiválóan együtt tudunk dolgozni, pedig magam jobboldali gondolkodású vagyok, míg az alpolgármesterünk, Varga Béla baloldali” – magyarázta az amúgy fogorvos dr. Kalmár István. „Tőle például rengeteg segítséget kapok a munkámban. Úgy vélem, ez a jó kapcsolat látszik a település arculatán is, a 2006-ban kezdődött ciklus alatt sokat szépült Zalaszabar – s ez talán már nemcsak a kívülről érkezők, hanem a helyiek számára is nyilvánvaló. Az országban mi állítottunk szobrot elsőként a futball-legenda Puskás Ferencnek, s teret is elneveztünk róla. Tavaly immár 3. alkalommal rendeztük meg a halászléfőző fesztivált, melyen évről évre nevesebb fellépőket üdvözölhetünk. És vannak még ötletek a tarsolyunkban…”

Tiszta Amerika: iskolabusszal járnak a gelsei diákok

Az IHC típusú amerikai iskolabusz hadrendbe állítása óta a diákok szívesebben is járnak iskolába. Az egyéves születésnapját minap ünneplő gelsei járgány rendkívül népszerű.
iskolabusz02
A buszt közbeszerzési eljáráson 28,5 millió forintért vásárolta meg a Zalakarosi Többcélú Kistérségi Társulás, amihez 22 millió forintot nyertek. A szükséges önrészt az üzemben tartó gelsei önkormányzat vállalta. A Chicagóban 2009-ben gyártott közel 15 méter hosszú IHC 67 fő befogadására képes, minden európai biztonsági normának megfelel. Sőt! A busz mindegyik ülésén három, egyenként kétpontos biztonsági öv tartja a gyerekeket. A támla is ideális, nem kell külön ülésmagasítót használni, az iskolások fejét jól megtámasztják a szürke kanapé méretű ülőhelyek.

„Az üzembeállítástól számított egy év alatt hozzávetőleg 30 literes átlagfogyasztással több mint 35 ezer kilométert tett meg probléma nélkül” – mondta Rácz József polgármester, majd hozzátette: a busz oldalán végigfutó, fekete csíkok nem a dizájn részei, hanem fontos merevítő elemek. Ennek köszönhetően a személyautók elvileg nem tehetnek kárt a busz utasterében. A School Bus megálláskor feltűnést kelt, ahogy a hidraulikus terelőkordon és a stoptábla automatikusan kipattan a buszból. A mozgássérülteknek lifttel ellátott járműben számos olyan biztonsági felszerelés is helyet kapott, amit Európában még nem tettek kötelezővé. Többek között az utastér tetején kék villogó lép működésbe, ha valamilyen műszaki hiba folytán lefullad a motor. A tengerentúlon ennek nagy hasznát veszik, ugyanis, ha lakott területektől távol, a Sziklás-hegységben elakad az autóbusz, akkor helikopterről a fények alapján este is a nyomára akadnak.

Bemutatjuk az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület területén az UMVP III. tengely turisztikai jogcímének egyik kedvezményezettjét

Interjú Néber-Megyesi Mártával

Mezőgazdasági gazdálkodásukhoz kapcsolódóan a tevékenységi körüket turizmus-vendéglátással kívánják bővíteni.

Milyen fejlesztéseket kíván megvalósítani?
A gazdálkodáshoz és a falusi vendéglátáshoz szükségessé vált egy központ kialakítása, melyhez Kacorlak belterületén 3 ingatlant vásároltunk meg, ezek összevonása már megtörtént. A beruházás keretében ifjúsági szállásra alkalmas épület kialakítását szeretnénk megvalósítani, mely földszint és tetőtér-beépítéses, valamint részben alápincézett kialakítású.
A földszinten a gyermekek fogadására egy fedett terasz szolgál, ahol az esélyegyenlőség elvének eleget téve 5 %-os felhajtórámpa is kialakításra kerül.
A földszinti és tetőtéri szobák összesen 30 fő részére biztosítanak elhelyezést.

Hogyan fog a fejlesztés a valóságban kinézni?
Az épület tömegképzésében, homlokzati kialakításában az egykori vidéki kúriák hangulatát idézi: „ L’’ alaprajzi kialakítású, magastetős, a végfali homlokzaton íves oromfalakkal, másutt timpanonokkal, a belső udvari részen végigfutó tornáccal, melyet úgynevezett „hasas” oszlopok tartanak.
latvanyterv
Milyen egyéb tervei vannak a fejlesztésekkel kapcsolatban?
Terveink közt szerepel egy kis volumenű mintagazdaság kialakítása, szarvasmarha, sertés, baromfi és kacsa tenyésztésével. Vállalkozásunk célja ezen kívül a gazdálkodás mások számára történő bemutatása, a gyermekek környezeti nevelésének biztosítása, a felnőttek szemlélet formálása.

Vadászok és horgászok paradicsoma a Kis-Balaton közelében

Zalaszabart, a Kis-Balaton közeli települést ölelő erdő kis- és nagyvadnak egyaránt jó élőhelye, aminek köszönhetően egyre több a visszatérő vendégvadász – tudhattuk meg legutóbbi falujárásunk alkalmával.

A zalaszabari Halász Jenő, a Pacsai Vadásztársaság tagja éppen 25 esztendeje fogott először fegyvert a kezébe. A környék erdeit úgy ismeri, mint a tenyerét, s kollégájával, Leposa József hivatásos vadásszal közösen kalauzolja a térségbe érkező külhoni és magyar vadászvendégeket. Nem mellesleg erdőgazda is, 60 hektárnyi osztatlan közös tulajdonban lévő terület rendjéért, szakszerű gondozásáért felel. (Nagy büszkeséggel mutatta az általa kezelt erdőt – s erre minden oka meg is van, hiszen égig érő, gyönyörű tölgyfák sorakoznak benne, aljzata pedig olyan tiszta, akár egy parkerdőé.)

Elmondta: a szabari vadászok valamennyien a pacsai illetőségű társaságon belül tevékenykednek, ugyanis a Zalaszabar környéki erdőterület mérete nem tette lehetővé az önálló, helyi társaság megalapítását. Igaz, szándék sem volt rá, a már meglévő jó kapcsolat miatt adták bérbe a földhasználók a pacsaiaknak a vadászati jogot.
„Vadászterület minimum 3000 hektáron alakítható ki, a miénk viszont csak körülbelül 1100 hektár körüli” – magyarázta. „Erről azonban elmondható, hogy igazi minőséget képvisel, ideális a vadállománynak, mert a fiatalos sűrűtől az öreg erdőig minden megtalálható benne. Utóbbiban a szarvasok, előbbiben pedig a vaddisznók tenyésznek szépen”.

Halász Jenő megemlítette, hogy ejtettek már itt el kapitális trófeával, 11,8 kilogrammos fejdísszel rendelkező szarvasbikát is. Amikor pedig annak van ideje, fácánvadászatokat tartanak, s a Kis-Balaton közelsége miatt vízi vadra, például kacsára és libára is lehet menni. A legjelentősebb azonban a disznóhajtás, a legutóbbi, kétnapos alkalom alatt közel félszáz vaddisznó került terítékre.

A falu legidősebb lakóját köszöntötték

Zalamerenye – Családja körében köszöntötték a település vezetői a 95 esztendős Pöle Antalnét.

Pöle Antalné, Mariska néni Zalamerenye legidősebb lakója. Szellemi frissessége páratlan, tegnap is sok érdekességet mesélt a falu történetéből Ódor László polgármesternek és Vlasicsné Dörgönye Márta jegyzőnek. Utóbbiak tolmácsolták a kormányfő jókívánságait, s átadtak egy, Bajnai Gordon aláírásával ellátott díszoklevelet. Mariska néni elmondta: csak azt sajnálja, hogy már nem tud együtt kapálni a többiekkel. Napjait két lánya, 5 unokája, 7 dédunokája és 3 ükunokája édesíti meg.

„Zöld óvoda” Zalaszabaron

Zalaszabar lakói büszkék óvodájukra, amely nagy hangsúlyt fektet a gyermekek természettudatos nevelésére.

A kis óvoda rendkívül korszerű körülmények közt működik. Fejlesztését nemcsak fenntartói, a zalaszabari és nagyradai önkormányzatok kezelik kiemelten, hanem az intézmény vezetője, Szűcs Tamásné és kolléganője, Póczak Rita is nagy figyelmet fordít az igénybe vehető pályázati lehetőségek kiaknázására. „Az épület, amelyben működünk, már körülbelül 100 esztendős” – bocsátotta előre az óvodavezető. „Hét éve került sor komolyabb felújításra, akkor többek közt a fűtés korszerűsítése, burkolatok cseréje történt meg. Felszereltségünk kimondottan jónak mondható, az utóbbi pár évben több mint 3 millió forint értékben tudtunk eszközöket vásárolni. Javarészt pályázat révén, de a szülők is nagyon sokat segítettek. És vannak még terveink: a jövőben egy sósarkot szeretnénk kialakítani, úgy véljük, ezzel is hozzájárulhatunk a gyerekek egészségének megőrzéséhez”.

Szűcs Tamásné elmondta: jelenleg 22 kisgyermek látogatja az ovit, nemcsak helyiek, hanem nagyradaiak és zalamerenyeiek is. Hangsúlyozta, kiemelkedően jó a dolgozói állomány szakmai felkészültsége, kolléganője integrációs pedagógia szakkal rendelkezik, illetve gyógypedagógus, neki magának pedig óvodamenedzseri-, valamint projektvezetői diplomája van. Sőt, dajkájuk is rendelkezik az előírt szakképzettséggel. Mindezt figyelembe véve, a sajátos nevelési igényű gyerekek is megfelelő ellátást kaphatnak. „Mi nemcsak az értelmi képességek fejlesztésére fordítunk figyelmet, hanem az érzelmi intelligenciára is – ez fontos ahhoz, hogy a későbbiekben a legoptimálisabb módon reagáljanak a környezet kihívásaira” – magyarázta.

A modern technológiát ötvözi a hagyományokkal Cser Lajos vasesztergályos

Zalaszabar – Cser Lajos, a számítógép-vezérelt vasesztergályos képzettségű fiatalemberr mára hobbiját mesterfokra emelte: kovácsoltvas tárgyakat készít. Még a szerszámait is maga készítette.

“A foglalkozásom meglehetősen messze áll a hobbimtól, jelenleg ugyanis processztechnikusként dolgozom” – magyarázta mosolyogva Cser Lajos. „Ennélfogva természetesen csak a szabadidőm terhére tudok vasat kovácsolni, de nagyon szívesen áldozok erre is időt. Mindig is vonzott ugyanis az, hogy régi, hagyományos módszerekkel alkossak valamit”. A zalaszabari fiatalember családi házuk egyik hátsó melléképületében alakította ki kovácsműhelyét. Beszerezte az elengedhetetlenül szükséges kellékeket: a kovácsoláshoz az üllőt, a tervekhez pedig egy számítógépet a megfelelő programmal. A többi felszerelést pedig gyakorlatilag teljesen egyedül állította elő. Cser Lajos büszkén mutatta legutóbbi ötletét: egy 14 méter hosszú kerítést szeretne készíteni, melyet 208 patkó alakú vassal díszítene. Ehhez egy speciális hajlító szerszámot fabrikált magának, illetve kialakított egy mintázott üllőbetétet is – ezzel pár perc alatt képes előállítani egy megfelelő méretű és kellően meghajlított, díszes patkót.

Forrás: Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület, zalaihirlap.hu, umvp.eu

Szerző: szerkeszto · Kategória: Hírek

Tanulmányi úton a Tisza-menti HACS

2010. március 1.

EU támogatással megvalósult Tiszatenyőn és Kengyelen a szennyvízcsatorna-hálózat. Vidékfejlesztési fórum Fegyverneken.
A Tisza-menti LEADER Közhasznú Egyesület és a Törökszentmiklósi HVI hírei.

Tanulmányi úton a Tisza-menti LEADER Akciócsoport

Beszámoló a Tisza-menti LEADER Közhasznú Egyesület tagjainak utazásáról Erdélybe.

falu A Tisza-menti LEADER Közhasznú Egyesület 2009. szeptember 03-a és 06-a között tanulmányutat szervezett Erdélybe. A tanulmányi út a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia egyik fő gerincét képező „Kárpát-medencei Házak” projekt megvalósítását készítette elő.

Az utazás célja, hogy a résztvevők megismerjék azokat az építészeti stílusokat, formákat, hagyományokat, szokásokat, viseletet, ételeket, művészetet melyre alapozva turisztikai látványosságok, attrakciók hozhatók létre.

Az előre elkészített útiterv szerint az első állomás Kalotaszentkirály volt. A település Kalotaszeg egyik jelentős települése. Itt ma is elevenen élnek a magyar népszokások. Megőrizték a pompás népviseletet, melyet a falubeliek ünnepnapokon magukra öltenek. A főleg néprajzi szempontból jelentős Kalotaszentkirályra csütörtök este érkezett meg az Akciócsoport. A szállást és étkezést Vincze Kecskés István szervezte meg számunkra. A településen először ő kezdett a falusi vendéglátással foglalkozni.
DSCF3813_1014
Elmondása szerint középiskolai tanárként munkanélkülivé vált a ’90-es évek végén a feleségével együtt. Nem akarták elhagyni a szülőföldjüket és Magyarországon, vagy az EU-ban szerencsét próbálni. Hitték, hogy a boldogulásukat a szülőföldjükön találják meg. Ők voltak azok akik felismerték a környezetükben található adottságokat, melyre a turizmust alapozták. Összetartó és szervező erőként alakították ki és fejlesztették a mára már akár 120-150 fő fogadására is alkalmas falusi turizmust a településen. Eredetileg szénatárolóként, színként működő épületből közösségi teret, szállásokat alakítottak ki, a hozzá kapcsolódó gazdasági épületből pedig konyhát és 40-50 fő étkezését biztosító éttermet hoztak létre. Hosszú és áldozatos munkával felbecsülhetetlen értékkel bíró tájházat alakítottak ki a régi nagyszülői házból. A vállalkozásuk a településen több alkalmi szállásadónak biztosít kiegészítő jövedelmet és igyekszik megőrizni a múlt egy részét a jővő számára.
DSCF3869_1014
Fogadott bennünket a település alpolgármestere is aki röviden beszámolt a település, az ott lakó magyarság helyzetéről.

Kalotaszentkirályról Mérára utaztunk ahol cifrakalotaszegi mintákkal, motívumokkal díszített ruhákban, bútorokban, ezekkel berendezett szobákban gyönyörködhettünk, melyek évek hosszú munkája során összegyűjtött magángyűjtemény részét képezték.

Kalotaszentkirályt elhagyva Torockó (Ro. Rimetea) felé indultunk. Torockó Erdély legnyugatibb székely végvára, és talán legszebb faluja. Az egykori bányászfalu ma a Világörökség részét képezi. Az Erdélyi-középhegység keleti részén elterülő Torockói-hegységben, a Székelykő és az Ordaskő sziklavonulatának szűk völgyében, Kolozsvártól délre fekszik Bizonyos időszakokban a Nap úgy kel fel, hogy a faluból nézve aztán még visszabújik a Székelykő sziklái mögé, hogy aztán kicsivel később újra előbukkanjon mögülük. A falu főtere Europa Nostra díjat kapott. Torockó központjában áll az unitárius templom, és a legtöbb látnivaló is itt van, de nem mindennapi látvány maga a falu sem, fehérre festett házsoraival és a fölé magasodó Székelykővel.
DSCF3919_1014
A szállást és étkezést a Dr. Demeter Béla vendégház szervezte meg számunkra. A reggeli ébredést követően többen, többször rugaszkodtak neki a Székelykő meghódításának, ami egy kb. másfél órás gyalogtúra. A mesebeli falu felfedezése közben egy falunapi forgatagba csöppentünk ahol népviseletbe öltözött asszonykórust, helyi fúvószenekar műsorát láthattuk. A tanulmányúton 18 fő vett részt, nagyszerű tapasztalatokkal hazatérve.

EU támogatással megvalósult Tiszatenyőn és Kengyelen a szennyvízcsatorna-hálózat

Jelenleg Tiszatenyőn és Kengyelen sincs szennyvízhálózat, a lakóházak szennyvizeit közműpótló műtárgyakban helyezik el, melyek jelentős része szakszerűtlen kialakítású szikkasztóként üzemel. A két településen évről-évre gondot okoz a magas belvíz, amelynek legfőbb okozója a talajba szivárgó szennyvíz.

Tiszatenyő és Kengyel községek önkormányzatai több éve készülnek e probléma megoldására. Együttműködési megállapodást kötöttek a szennyvízcsatorna-hálózat és tisztítótelep kiépítésére, és ennek megvalósításához szükséges önerő biztosítására.
2002-ben Tiszatenyőn, 2003-ban Kengyelen alakult Vízi-közmű Társulat, amely közreműködésével a két község lakosainak nagy része elő takarékossági szerződést kötött és biztosította az önrész jelentős részét.

A két község szakszerű előkészületei 2009-re jutottak révbe, amikor az Új Magyarország Fejlesztési Terv, Környezet és Energia Operatív Programjára beadott pályázatukat elfogadták. 2012-re közel 2,5 milliárd forintból megvalósul Tiszatenyőn és Kengyelen a szennyvízcsatorna-hálózat és az összegyűjtött szennyvíz tisztítására alkalmas tisztítótelep megépítése. A projekt az Európai Unió Támogatásával, a Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósul meg.

A megvalósuló szennyvízelvezetéssel és tisztítással lényegesen javul a környezetkultúra, a két település lakosságának életminősége.

Nálunk járt a DUNA TV!

Minden szerdán a kora délutáni órákban a DUNA TV fél órában bemutatja egy 19 részes sorozat keretében a megyéinkben megvalósult LEADER+ pályázatokat. Útjuk során a Tisza-menti LEADER HACS-ot is meglátogatták és interjút készítettek Török Csaba Polgármester Úrral, a Tisza-menti LEADER Közhasznú Egyesület Elnökével.

Török Csaba elmondta, hogy az Egyesület legnagyobb célja gazdaság fejlesztése és a népesség megtartása. Bemutatta a „Kárpát-medencei házak” projekt ötletet, amely során a HACS területét lefedő 7 településre szeretnénk elkészíteni egy megvalósíthatósági tanulmányt, ugyanis ezek a települések nem rendelkeznek közös múlttal és szálláshelyekkel sem. Ezek a házak nem skanzenek lennének hanem „élő házak”, melyek illeszkednének a falvak arculatába. Bemutatnák az általuk képviselt „Kárpát-medencei ház” hagyományait, népviseletét, gasztronómiáját, a területre jellemző állatokat és azok tartását. Aki megszáll mind a hét településen, kvázi „bejárja” a Kárpát-medencét.

A tanulmányterv kidolgozásának első körében még 7 ház kidolgozására lesz lehetőségünk szakemberek bevonásával, majd szeretnénk kibővíteni ezt 10-15 típusházra.

Továbbá beszámolt a LEADER Szövetség elképzeléseiről, amelyekkel a Tisza-menti LEADER HACS is egyetért, hogy létrejöhessen egy „LEADER bolt a boltban” hálózat, amely Franchise rendszerben működne a COOP bolthálózaton keresztül. A LEADER Szövetséghez 18 LEADER Akciócsoport csatlakozott és a boltokban ezeknek a HACS-oknak a területén megtermelt áruk kerülnének a „LEADER boltokba”. Ez 3000 boltot jelentene és az ország 1500 településén lenne elérhető.

2009.október 26.

Vidékfejlesztési fórum Fegyverneken

Fórum napirendjei:
- ÚMVP I. és IV. tengely aktuális pályázati lehetőségei. Előadó: Szőke András (HVI vezető), Angyal Csaba (Tisza-menti LEADER HACS munkaszervezet vezető).
- Mikro-, kis és középvállalkozások technológiai fejlesztései. Előadó: Papp Róbert (kistérségi koordinátor).
- Megújuló energia előállításához kapcsolódó technikai gépek bemutatása. Előadó: Péter János (Best Machinery Kft, területi képviselő).
- Egyebek.

Török Csaba a Tisza-menti LEADER KhE. elnöke köszöntötte a fórumon megjelenteket. Közölte, a napirendek nem sorrendben kerülnek megtárgyalásra. Elsőként felkéri Péter Jánost, tartsa meg előadását.
VF_f__rum_Fegyvernek_091104_004
Péter János: A Best Machinery területi képviselője bemutatkozik, majd röviden bemutatja a Kft.-t. Elmondja, 2003-ban alakult a cég amely négy üzletággal foglalkozik. Többek között földmunkagépekkel, hulladékgazdálkodási divízióval és termelésből eredő melléketrmékek újrahasznosításával foglalkozik. Elsősorban a fórumon bemutatni szándékozik a a faaprító, brikettáló gépeket, hozzá tartozó berendezéseket. Két bemutató filmmel prezentálja ezt, az első kisfilm faaprító gépet mutat be, a második szalma brikettálót. Az előadás közben választ adott a felmerülő kérdésekre. Az előadás végén megköszönte a figyelmet, majd felvette az érdeklődőkkel a kapcsolatot.

A második napirendben Papp Róbert ÉARFÜ kistérségi koordinátor tartott témájában előadást, tájékoztatta a jelenlévőket az aktuális pályázati lehetőségekről. Ismertette a KEOP – Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva – pályázatot, amely két részre osztható. hőszigetelés, kazán- és nyílászázó cseréjére, valamint megújuló energia felhasználására. A pályázat keretében elnyerhető támogatás összege minimum 1 millió Ft, maximum 500 millió Ft lehet.

A következő napirendben Angyal Csaba munkaszervezet vezető beszélt az ÚMVP III. és IV. tengelyes pályázati lehetőségeiről. A IV. tengellyel kapcsolatosan ismertette a HPME katalógusban is megtalálható öt célterületet.
Továbbiakban beszélt a vágóponttal kapcsolatos legújabb eseményekről.
Ugyanezen napirendi ponthoz kapcsolódva

Szőke András irodavezető néhány gondolatot osztott meg a tengelyekről.
Elmondja, hogy térségünkben relatíve sok fuvarozó cég van, akiknek nem igazán van pályázati lehetőségük. Tájékozatatást ad valamint az október 31-el lezárult a fiatal gazda pályázatról.
Véleménye szerint a munkahely teremtés nem igazán támogatott. Megállapítja, hogy sajnálatosan a pályázatok zöme már munkahely megtartásra összpontosít a mai gazdasági helyzetben.

Ladányi Sándor vállalkozó elmondja, hogy munkahely teremtést nem az azt támogató pályázat valósítja meg tartósan, hanem a vállalkozás fejlődése teszi lehetővé azt, hogy tartósan további munkahelyeket tudjon teremteni.

Az egyebek napirendi pontban szó esik az Egyesület fejlesztő és oktató központ létrehozásáról. A megjelentek körében ülő Kis Zoltán röviden bemutatja elképzeléseit.

A fórum zárását megelőzően a megjelentek kérdéseire adtak választ az előadók.

Forrás: Tisza-menti LEADER Közhasznú Egyesület, Törökszentmiklósi HVI, umvp.eu

Szerző: szerkeszto · Kategória: Hírek

Támogatott nagyprojekt a Tápió-menti szennyvízkezelés

2010. március 1.

Ivóvízminőség-javítás EU-s támogatással Újszilváson. Támogatott nagyprojekt a Tápió-menti szennyvízkezelés. Falufejlesztési tervek az akcióterületen.
A HAJT-A Csapat Egyesület hírei.

Támogatás Újszilvás ivóvízminőségének javításához

Újszilvás Község Önkormányzata pályázatot nyújtott be az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program Ivóvízminőség javítása kétfordulós pályázati konstrukció keretében Újszilvás község ivóvíz minőségének javítása címmel.

Az első fordulón belül a pályázatot 2008. február 4-én adta be az Önkormányzat. A projekt kedvező elbírálásban részesült, és 2008. július 31-én aláírásra került a Támogatási Szerződés a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága és a Községi Önkormányzat által. A projekt összköltsége 11 700 000,- Ft, melyből a nettó költség – azaz a 9 750 000,- Ft – 85%-át támogatták, mely így 8 287 500,- Ft-ot tesz ki. Az első forduló tulajdonképpen a beruházás előkészítését jelenti, mely magában foglalja a megvalósíthatósági tanulmány, a költséghaszon elemzés és a műszaki tervek elkészítését, a szükséges engedélyek beszerzését, a közbeszerzési dokumentáció összeállítását és a tájékoztatással, nyilvánossággal kapcsolatos tevékenységeket.

A második fordulós pályázat benyújtása 2009 októberében megtörtént, mely befogadásra került.

A projekt célja a Község környezeti infrastruktúrájának a törvényben rögzített megfelelő szintre emelése, hogy biztosítható legyen a település elfogadható minőségű ivóvíz szolgáltatása a 201/2001 (X. 25.) kormányrendeletben előírt határértékek betartása, különösen a jelenleg a határértéket meghaladó vas, mangán és ammónium-ion tartalom engedélyezett érték alá csökkentése a szolgáltatást nyújtó vízmű korszerűsítése által.

A hosszú távú cél elsősorban a település mintegy 2800 lakosa életminőségének javítása, alapvető szükségleteinek kielégítése, a környezetvédelmi megoldásokat előtérbe helyező egészséges tiszta település megvalósítása. A tisztítómű korszerűsítésével megvalósul a lakosság ellátása, a határértéknek megfelelő egészséges ivóvíz szolgáltatás. A szennyezőanyagok eltávolításának alapvető feltétele a tisztításban alkalmazni kívánt berendezések beszerzése, amelyek minimális többlet üzemköltség mellett biztosítják a lakosság ellátását a határértéknek megfelelő egészséges ivóvízzel.

A közműves ivóvízellátás keretében a szolgáltatott ivóvíz minőségének javítására, az előírt vízminőség biztosításához szükséges beruházás megvalósítása, annak kifogástalan műszaki kivitelezésével. A beruházás mérföldkövei:

1. Vízkezelőgépházlétesítése
2. Katalitikus töltető szűrők és tartályok beszerzés
3. Közbeszerzési dokumentációk elkészítése elemzése, szerződéskötés
4. Tájékoztatás és nyilvánosság megvalósítása.

A projekt keretin belül nemcsak a szűrő-technológia kerül korszerűsítésre, de az ivóvízvezeték-hálózat úgynevezett vakvezetékeit is bekapcsolják a hálózatba. Ennek eredményeképpen a hálózat körkörös lesz, és megspórolható a gyakori hálózatöblítésből származó elvesztett ivóvíz. Továbbá a körkörösségből adódóan megszűnik a vízpangásból eredő bakteriális elfertőződések veszélye is. A beruházás után kinyert és tisztított víz, így a rekonstruált szűrőkön, berendezéseken keresztül, majd a körkörös hálózaton keresztül juthat el a végfelhasználókhoz, azaz a lakossághoz.

A projekt közvetlen célcsoportja a beruházás megvalósításában is részt vevő vízmű és az önkormányzat alkalmazottjai, továbbá a község lakossága, mely jelen állás szerint közel 2 800 főhöz közelít, akikhez a megfelelő minőségű ivóvíz fog eljutni, amely a kormányrendeletben meghatározott kritériumoknak már teljes egészében megfelel. A háztartások mellett a projekt jelentősen érinti a vállalkozásokat is, leginkább a feldolgozóipart, a településen működő üzemeket. A célcsoportok mellett a fejlesztés további haszonélvezői azok a gazdasági társaságok, amelyek részt vesznek majd a kivitelezésben, hiszen ez a beruházás a térségben egy jelentős megrendelés.

A projekt bruttó megvalósítási összege mintegy 208 000 000,- Ft.

HAJT-A LEADER pályázatok az első benyújtási időszakban
(2009. október 16 – november 16.)

A HAJT-A Csapat Akciócsoport területén 17 különböző célterületre lehetett pályázatokat benyújtani.

A Tápió-vidék bemutatását elősegítő képzések támogatása keretében (célterület azonosító: 1 001 970) térségünk turizmusához kapcsolódó oktatások, mint a “Tápió – Vidék kulturális értékeinek megismerése”, “Fenntartható Tápió-Vidék”, a “Tápió-Vidék természeti értékei” elnevezésű tanfolyamok elindítása válik lehetővé.

Kulturális értékeink fenntartása, hagyományőrzés címmel (1 001 987) a térségi non-profit szervezetek tagjai díszegyenruhát, fellépő ruhát varrathatnak, szobrot, emlékhelyet alakíthatnak ki.

Mód nyílik sportlétesítmények felújítására, korszerűsítésére (1 002 452). Támogathatóak a Tápió-vidék kulturális és egészségmegőrző rendezvényei (1 002 469). Megrendezhetővé válik a Tápió-vidék kulturális és gazdasági lehetőségeit bemutató Tápió-Expo (1 003 040).

Javulhatnak a kistérségi civilszervezetek működési feltételei (1 003 927). Fejleszthetőek a családi napközik, beszerezhetőek gyermekfejlesztő eszközök is(1 004 140).

Helyi termékeket előállító, forgalmazó, helyi szolgáltatást végző vállalkozások üzlethelyiségei felújíthatók, eszközök beszerezhetők, kialakíthatóak az üzlethelyiségek előtt elhelyezkedő parkolók(1 004 379).

Zöldhulladék kezelő, feldolgozó telephelyeket lehet létrehozni, illetve az ehhez kapcsolódó eszközök beszerezhetők (1 004 386). A HAJT-A Csapat Akciócsoport településeinek arculatjavítása érdekében gyümölcsfák (a település nevéhez vagy múltjához, hagyományaihoz köthető, a település legfontosabb utcáira kiültetett gyümölcsfák) ültethetők (1 001 529).

Az első benyújtási időszakban a HAJT-A Csapat Akciócsoport munkaszervezetéhez 91 LEADER pályázat érkezett. Feldolgozásuk folyamatban van.

Támogatott nagyprojekt lett a Tápió-menti szennyvízkezelés

Két éven belül megoldódik a Tápió-vidék szennyvízhelyzete, miután a kormány nagyprojektté nyilvánította a 29 milliárd forintos fejlesztést, amely 24 milliárd forintos uniós támogatást is élvez.

A kormány január 27-én döntött a 29 milliárd forint összköltségű „Tápiómenti régió szennyvíz elvezetése és szennyvíz tisztítása” elnevezésű program környezetvédelmi nagyprojektté nyilvánításáról. Magyarország – a Tápió vidéki projekttel együtt – 17 környezetvédelmi nagyprojektet nyújtott be az Európai Bizottságnak. Ezt az együttesen körülbelül 251 milliárdos fejlesztést mintegy 182 milliárd forint értékben támogatja az Unió – jelentette be Varju László, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium fejlesztési államtitkára a kormányszóvivői tájékoztatón.

A Tápió-vidék természetvédelmi területeit, felszíni és felszín alatti vízkészletét súlyosan veszélyeztetik az elavult és szakszerűtlen szennyvízgyűjtők. A környezeti károk enyhítése, a terület vízkészletének védelme, valamint a közel 80 ezer lakos életminőségének javítása érdekében elengedhetetlen a térség biztonságos szennyvízelvezetése és korszerű szennyvíztisztító létesítmények kiépítése.
szennyvizkezeles
A Tápió-vidék valamennyi településén modern szennyvízgyűjtő-hálózat, illetve több szennyvíztisztító- és komposzttelep létesül. Megújul és kibővül a tápiószentmártoni tisztítómű, valamint bővül a nagykátai szennyvíztelep is. Szentlőrinckátán, Sülysápon és Tápiószelén épülő új szennyvíztisztító telepek biztosítják a jövőben a térség 20 településének szennyvízkezelését.

Falufejlesztési tervek a HAJT-A Csapat területén

Az ÚMVP III. tengely négy intézkedésére (mikrovállalkozások fejlesztése, turisztikai tevékenységek ösztönzése, falumegújítás és -fejlesztés, vidéki örökség megőrzése) II. körben 2009. november 16. – december 21. között lehetett támogatási kérelmeket benyújtani.

Ez időszakban a HAJT-A Csapat Akciócsoport területén már csak a „falumegújítás- és fejlesztés” jogcímre lehetett pályázni, ugyanis a többi jogcímet érintő keret az első körben kimerült. A rendelkezésre álló 85 millió Ft-os keretre hét projekttel pályáztak:

• Széchenyi István Általános Iskola Alapítvány (játszótér fejlesztése, 10,5 millió Ft);
• Szentlőrinckáta Község Önkormányzat (zöld felület fejlesztése, 36 millió Ft);
• Tápiószőlős Község Önkormányzata (park kialakítása, 17,5 millió Ft);
• Tápiógyörgye Község Önkormányzata (temető felújítása, 13 milló Ft);
• Pánd Község Önkormányzat (szobor-park felújítása, játszótér építése, 10,5 millió Ft);
• Tápióbicske Község Önkormányzata (park felújítása, játszótér építése, 20,3 millióFt);
• Tápióság Község Önkormányzata (buszváró, zöld felület, játszótér fejlesztése, 21 millió Ft).

Az összesített támogatási igény 123,5 millió Ft, a túligénylés 45%-os. A támogatási kérelmek feldolgozása folyamatban van.

Tápiószelei óriás transzformátor

300 millió forint uniós támogatást nyert óriás transzformátor kifejlesztéséhez a tápiószelei villamossági üzem. A cég teljes neve: CG Electric System Hungary Zrt., – korábbi nevén Ganz Transelektro.

A 750 kilovoltos transzformátor prototípusának előállítása 1,2 milliárd forintot emészt fel. Hasonló berendezéseket a világon mindössze négy helyen gyártanak. A szelei fejlesztés iránt elsősorban Ázsiából érdeklődnek. Ha sikerül beindítani a termelést, a cég árbevétele évi 30-40 millió euróval nőhet.

Forrás: HAJT-A Csapat Egyesület, umvp.eu

Szerző: szerkeszto · Kategória: Hírek