Munkahelyteremés a kőszegi kistérségben

2010. március 2.

Uniós támogatással újul meg az egészségház Bükön. Szabadidőpark létesül Kőszegen. Sikeres Büki TDM pályázat.
Az UTIRO Leader Egyesület hírei.

Sikeres büki Turisztikai Desztináció Menedzsment pályázat

A Nyugat-Dunántúli Operatív Program keretében a kiírt Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) pályázaton a régióból egyedül a büki pályázat nyert.

A pályázat keretén belül 2010 februárjában a következő fejlesztések indulnak el:

* képzéssorozat a TDM szervezet tagok és munkatársak részére,

* új információs és szolgáltató iroda létrehozása a gyógyfürdőnél található buszállomás épületegyüttesében,

* irodai számítástechnikai eszközök beszerzése a Tourinform irodába,

* pozicionálási és versenyképességi stratégia kidolgozása,

* kerékpártárolók és kölcsönözhető kerékpárok beszerzése és elhelyezése az információs irodánál,

* üdvözlő és tájékoztató táblák felállítása a város területén.

Uniós támogatással újul meg a büki egészségház

Bük Város Önkormányzata 2010. február 25-ig várta a pályázatokat az egészségház rekonstrukciójához kiírt közbeszerzési eljáráshoz.

Az épület felújítása ás bővítése két részből áll. A földszinti rész rekonstrukciójához a Nyugat-dunántúli Operatív Programban nyert városunk mintegy 22,2 millió forintos támogatást; míg az első emelet renoválása, illetve az épület egy emelettel való bővítése teljesen önerőből valósul meg. Az uniós pályázati forrásnak köszönhetően a földszinti orvosi rendelő homlokzatának utólagos hőszigetelése, a nyílászáróinak cseréje, a fűtés és a világítás korszerűsítése valósul meg.

A képviselő-testület tavaly novemberben döntött arról, hogy önerőből folytatja a rekonstrukciót, és a felső szint felújítása mellett emelet-ráépítéssel 4 új lakást is kialakít az épület tetőterében. A tervezett tetőtéri szint teljes alapterülete 358 négyzetméter, és az első emeleten szintén korszerűsítik a fűtést, továbbá kicserélik a nyílászárókat. A teljes beruházás értéke meghaladja a 110 millió forintot.

Együtt a munkahelyekért!

Kőszeg kezdeményezésére közösen készített sikeres pályázatot Bük, Csepreg és Kőszeg önkormányzata „A Kőszegi Kistérség és a Felső- Répcementi Kistérség Foglalkoztatási Paktuma” címmel.

A pályázat célja a térségben működő önkormányzatok, munkaadók, munkavállalók, képzési intézmények, civil egyesületek és a munkaügyi szervezet tevékenységének összehangolása a foglalkoztatás bővítése érdekében. Egyedülálló összefogás, hogy két kistérség közösen kíván tenni a térségi foglalkoztatási helyzet javításáért. A 26 milliós pályázat 10%-os önerejét a három város együttesen biztosítja.

A másfél éves program keretében a helyi gazdasági szereplők részvételével és szakértők bevonásával elemzik a térség foglalkoztatási helyzetét, a munkahely-teremtés, humánerőforrás-fejlesztés lehetőségeit és elkészítik a következő 4-5 éves időszak foglalkoztatás-bővítési stratégiáját. A partnerháló lehetőséget nyújt a szakmai kapcsolatok bővítésére, a rendszeres tapasztalat- és információcserére, a foglalkoztatási elképzelések pontos megfogalmazására és összehangolására.

A foglalkoztatási paktum önmagában nem hoz létre munkahelyeket, viszont elősegíti az új, innovatív projektek és programok kidolgozását és megvalósítását. A felek közti folyamatos kommunikáció pedig lehetőséget ad arra, hogy rugalmasan reagáljanak, közösen találjanak megoldást egy-egy nehezebb helyzetre.

A foglalkoztatási paktum iránt érdeklődő önkormányzatok, vállalkozások, munkaadói és munkavállalói szervezetek, képzők és civilek jelentkezését a paktum@koszeg.hu e-mail címen várják.

Iskolabusz átadás Csepregben

2010. február 4-én került sor Csepregben a város által az Önkormányzati Minisztérium által kiírt pályázaton elnyert iskolabusz ünnepélyes átadására. A város a Felső-Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás révén adta be pályázatát, amely kedvező elbírálást kapott, így a diákok birtokba vehették a 12,5 millió Ft-os támogatás mellett 20 millió forintért vásárolt buszt, amely a környező aprófalvakból szállítja be a vasi kisváros oktatási intézményébe őket.

Gyöngyös szabadidőpark Kőszegen

Kőszeg Város Önkormányzata 49 925 618 Ft támogatást nyert a Gyöngyös szabadidőpark megvalósítására. A Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Program „Kisléptékű, pontszerű városi fejlesztések” című sikeres pályázatának köszönhetően a volt KRESZ-park helyén korszerű, ligetes közösségi teret alakítanak ki.

A fejlesztés során közösségi térrel, sportpályákkal, játszótérrel, valamint kiszolgáló épülettel gazdagodik a település. A cél: komplex és színvonalas szabadidős lehetőséget nyújtani a város, elsősorban fiatal, lakóinak. A korszerű, egyedi tervezésű játékok remélhetően elnyerik majd a lakosság tetszését.

Régi adóssága a városnak egy új szabadidős park létrehozása, ahol a gyerekektől a felnőttekig mindenki talál magának kikapcsolódási lehetőséget. Ez a komplexum kiváltaná a Petőfi téri elavult játszóteret is.

Két pályát építenek, amelyek többféle (kézilabda, futball, tollaslabda, lábtenisz) játékra alkalmasak. A szabadidőparkban a gyerekek különböző korcsoportjai egyaránt találhatnak majd maguknak elfoglaltságot. A legfiatalabbakra is gondoltak, ezért mászóházat, egy játszóépületet, homokozót és mászókával kiegészített hintát is elhelyeznek. A komplex kikapcsolódást kínáló park Kőszeg kedvenc találkozóhelyévé válhat.

A város lakói várhatóan még ebben az évben birtokukba vehetik az új parkot.

Az év természetfotósa 2009

A fenti címmel nyílt meg a Természetvédelmi Látogatóközpontban február elején Bechtold István kiállítása. A tárlatot Básthy Béla alpolgármester nyitotta meg. A megnyitót követően vetítést láthattak az érdeklődők a tavalyi év legszebb természetfotóiból. A képeket március 31-ig lehet megtekinteni a látogatóközpont nyitva tartási idejében.

Húsvéti hagyományok

Kedves Szülők és Nevelők!

Az Óperencia magazint elsősorban a tengeren túl élő magyar gyermekek részére szerkesztjük, számos kortárs magyar író és költő közreműködésével. A célja az, hogy a magyar származású gyerekek hozzájuthassanak egy szépirodalmat, valamint tudományos és hétköznapi témákat egyaránt tartalmazó kiadványhoz.

Az újsághoz tartozó honlapot nemcsak Észak-Amerikából, hanem a világ más – főleg az Európai Unió – országaiból is látogatják. A magazin a weblapról (www.operencia.com) ingyenesen letölthető.

Jelenleg egy különszámon dolgozunk. A tavaszi ünnepkör hagyományait szeretnénk bemutatni írások, képek és sok-sok feladat felhasználásával. Az egyik témánk arról szól, hogy a gyerekek miként vélekednek a húsvéti szokásokról. Nagyon örülnénk, ha magyarországi, egyesült államokbeli és kanadai gyerekek is hozzájárulnának ehhez az oldalhoz. Ha a beérkezett írások és képek száma meghaladja a nyomtatott lapban betölthető helyet, akkor azokat (szülői engedéllyel) az Óperencia honlapra szeretnénk feltenni. A gyerekek személyiségi jogainak védelmében nem közlünk vezetékneveket, de az iskolájukat és korukat szeretnénk feltüntetni.

A magazinba betehető írások és képek beérkezési határideje: 2010. március 20. A weblapra felkerülő munkáknak nincs határideje.

Az alkotások eljuttatása a szerkesztőséghez: e-mailben a szerkesztoseg@operencia.com címre, vagy Tóthárpád Ferenc címére: totharpad.ferenc@gmail.com

(Gépelt vagy beszkennelt írásokat és képeket várunk. Kérjük, hogy minél magasabb felbontású szkennelést használjanak, főleg a képeknél!)

Változott a kőszegi Tourinform iroda nyitva tartása

Az iroda finanszírozásának változása miatt módosult a Tourinform iroda nyitva tartása az idei évre. Az új nyitva tartási rend január 15-én lépett életbe.

Ennek értelmében:
Október 15 – április 14: hétfő-péntek: 10-12 és 14-16 óráig,
Április 15 – október 14: hétfő-péntek: 10-12 és 14-17 óráig, illetve ebben az időszakban
szombatonként 10-14 óráig állnak az érdeklődők rendelkezésére.

Az Eszterházy oltár restaurálása

A kőszegi várban lezajlott régészeti kutatás mellett restaurátori kutatás is folyt, melynek rövidített beszámolóját a továbbiakban olvashatják Heitler András összefoglalásában. Az anyag teljes terjedelmében a koszeg.hu oldalon is olvasható.

„Mint azt az odalátogatók a bejáratnál kifüggesztett tájékoztatókból is megtudhatták, kezdetét vették a kőszegi vár felújítási munkálatai – egyebek mellett a restaurátori kutatás is. Az elképzelések szerint a vár-rekonstrukció során, a reménybeli második ütemben kerül majd sor a restaurálásra. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) javaslatára az előzetes kutatást a Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátor Tanszéke végzi. A Tanszéken belül e sorok írója, mint doktorandusz hallgató és óraadó (s nem utolsósorban, szombathelyi polgár), kapta a munkák kivitelezésének feladatát. A cél egy olyan dokumentáció összeállítása, amelynek alapján a munkára pályázó szakemberek részletes restaurálási tervet tudnak majd készíteni.

November közepén kezdődtek meg a várban a bontási munkák. Mivel az északi szárny tornyától keletre lévő területet, vagyis a múzeumba vezető lépcsőt és környékét erőteljesen érintik a munkálatok, ezért az 1963-as felújítás idején ide helyezett barokk oltárt el kellett távolítani. Az oltár általános állapota rossz miatt minden szempontból megérett a restaurálásra, mely az építkezés nélkül is esedékes lett volna. Az oltár részletes kutatása még hátra van, de annyit már az eddigi észrevételek alapján a faragások kitűnő színvonalúak, s az egykori festés is igen szép.

A Madonna-kép leemelésekor egész felirat-gyűjtemény bukkant elő, amit a kép által takart, festetlen részre írtak elődeink. Legfölül állt a legkorábbi, ekképpen:

PRINC: NICOL: Eszterhazy
De Galantha perpetuus comes
In Frakno Aram cu[r]avit
Anno:
1771

A magam fordításában: “A galántai Eszterházy Miklós herceg, Fraknó örökös grófja állíttatta az oltárt (szó szerint: gondoskodott az oltárról )az 1771-ik évben”.
eszterhazy_oltar03

A festmény hátoldalát fémlemez fedi – ez is jelzi, mennyire óvták egykori alkotói és birtokosai. Ezen a fémlemezen egy hosszú latin felirat szerepel, amelyből megtudhatjuk, hogy Eszterházy Pál készíttette 1693-ban, mégpedig a Velencei “Nicopaea” ikon nyomán. Ez a barokk festői módszerekkel (vöröses alapozás, puhán formált arcok) megfestett, aranyozott hátterű oltárkép összeköti a távoli Konstantinápolyt, Velencét – és Kőszeg várát”.

Heitler András
festőrestaurátor művész

Forrás: UTIRO Leader Egyesület, Kőszegi HVI, Csepregi HVI, umvp.eu

Szerző: szerkeszto · Kategória: Hírek

Nagy siker az ÚMVP falunapi pályázata

2010. március 2.

Nagy siker az ÚMVP keretében meghirdetett falunapi pályázat. Körzeti megbízottak Nagykanizsán. Néptánc találkozó Zalaszentbalázson.
Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület hírei.

Lázas munka a LEADER pályázatok feldolgozása érdekében

Pályázatkezelés az újudvari irodában
2009 decemberében kezdődött meg a LEADER pályázatok feldolgozása az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesületnél. A beérkezett 44 pályázat iktatása és rögzítése december 15-ig megtörtént.

Az ügyintézők folyamatosan dolgozzák fel a beérkezett anyagokat jogosultsági, formai és tartalmi szempontból. Sajnálatos, hogy a meghirdetett tájékoztatók és személyes egyeztetések ellenére sok olyan hibát találtunk, ami korrigálni kell. Szinte minden egyes fejlesztési elképzeléshez hiánypótlást vagy adategyeztetést írt ki az érintett ügyintéző.

Február végével megkezdődnek a közösségi célú fejlesztések helyszínelései is. A munkaszervezet 2 munkatársa 9 helyszínt látogat meg, ahol építésre, felújításra pályáztak. A döntésre előkészített pályázatok az MVH felülvizsgálata után kerülnek az egyesület Döntéshozó Testülete elé, ahol a ponthatárokat meghúzásra kerülnek.

A minisztérium előzetes tájékoztatása szerint a LEADER pályázatok újbóli meghirdetésére 2010. szeptember 1-én kerülhet sor. Addig is, várjuk a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiához illeszkedő új javaslatokat.

Kovácsné Kocsi Zsuzsanna
munkaszervezet vezető

Nagy siker az ÚMVP keretében meghirdetett falunapi pályázat

Ökofesztiváltól a Rittyentős Napig
Az FVM 2010-ben is meghirdette a „Vidéki rendezvények, falunapok szervezése 2010. évben” pályázatot. 2009-ben 14 település szerepelt eredményesen az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület területén ezen a felhíváson.

A jelenlegi kiíráson önkormányzatok, önkormányzati intézmények, civil szervezetek és magánszemélyek indulhatnak. A pályázatok beadásához szükséges a területileg illetékes LEADER HACS és HVI iroda aláírása is.

Egyesületünk elnöke 2010. február 24-ig 24 pályázatot írt alá. A nagykanizsai térségből 15, a zalakarosi térségből 8, a pacsai térségből 1 település igényelt rendezvényéhez támogatást ÚMVP-keretből.

A nyertesek rendezvényei során, az ÚMVP sátor területén a munkaszervezet tagjai biztosítanak tájékoztatást, valamint játékos formában segítik az ismeretek bővítését.

Kovácsné Kocsi Zsuzsanna
munkaszervezet vezető

Saját rendőrök Nagykanizsán

A közbiztonság javulását, valamint a lakossággal való szorosabb kapcsolattartást várja a rendőrség attól a két körzeti megbízottól, akik február utolsó hetében kezdték meg munkájukat Nagykanizsa keleti városrészében.

Bukovecz József zászlóssal és Perényi Ádám őrmesterrel a jövőben gyakran találkozhatnak a keleti városrész lakói. A két körzeti megbízott a nagykanizsai önkormányzat jóvoltából felújított irodahelyiséget is átvehette. „Tulajdonképpen csak a válaszfalakat hagytuk meg, minden mást, az elektromos hálózatot, a fűtési rendszert és a burkolatokat is ki kellett cserélni. Kialakításra került egy vizesblokk is, s rövidesen az épület külső festését is megejtjük. Az iroda így közel egymillió forintba került” – mondta el Kámán László, a Vagyonkezelési Zrt. Vezetője.

Az átadáson a városrész önkormányzati képviselői és Marton István polgármester is részt vett, aki jelezte: a tavasz folyamán a kiskanizsai városrészben is hasonló irodát bocsátanak a rendőrség rendelkezésére, miután e két városrészben hiányolták leginkább a rendőri jelenlétet.
„Bencze József országos főkapitány kiemelten támogatja a lakossággal való szoros kapcsolattartást, s ennek eredményeként tavaly június óta a körzeti megbízottak anyagi megbecsülése is jobb, mint korábban volt” – említette Dedics Zoltán, a ZMRFK rendészeti igazgatója, aki szerint Zala megye elég jól lefedett e téren.

Az új irodának dr. Molnár József, Nagykanizsa rendőrkapitánya is örült. Mint mondta: a két körzeti megbízott jelenlététől egyértelműen a közbiztonság javulását várja, a keleti városrészben ugyanis magas az egy főre jutó bűncselekmények, szabálysértések száma.
„A kollégáim helyben látják el a szolgálatot, gyakran lesznek majd a közterületen, de telefonon is értesíthetők lesznek” – jelezte dr. Molnár József, hozzátéve: a későbbiekben az sem kizárt, hogy a körzeti megbízottak kismotorral vagy kerékpárral járőröznek majd a területen.

Bemutatjuk az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület területén az ÚMVP III. tengely turisztikai jogcímének egyik kedvezményezettjét

Interjú Hajdú Gézáné, falusi vendéglátóval

A Dél-Zalai térség egyik legismertebb falusi vendégfogadásra szakosodott helye a nagyrécsei Bacónaki hegyen található Hajdú-ház.

Mi volt az oka, hogy kérelmet nyújtottak be a ”Turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez”elnevezésű jogcímben?
Bár kedvelt az általunk nyújtott falusi szálláshely, az aktív turizmus térhódítása miatt szükségessé vált forgalomnövelő beruházás végrehajtása. Fejlesztési terveinkben ezekre az igényekre kívántuk reagálni.

Milyen fejlesztési elképzelést kíván megvalósítani?
Nagyrécsén a Bacónaki-hegyi 534 hrsz. alatti ingatlanon – ahol jelenleg is falusi turizmus keretei között szállásadást üzemeltetek – szolgáltatás színvonalát javító eszközöket (mosogatógép, fűnyíró, kerékpárok, ping-pong asztal) kívánok beszerezni. A bővítés keretei között szálláshelyet üzemeltetek, egy udvari kemencét építettünk ugyanis egyre népszerűbb a szabadtéri sütés-főzés. Az épületen és a hozzátartozó udvaron kismértékű felújítás is (járda, kerítés építése, külső festés és ereszcsatorna javítás, burkolat felújítás) történik. Ezzel a szálláshely eléri a 4 napraforgós minősítést. Az energia felhasználás mérséklését napkollektoros rendszer kialakításával biztosítjuk.

Milyen új szolgáltatást vezetnek be?
A Bacónaki-hegy másik területén (414 hrsz. alatti ingatlanon) megépül az a tároló, amely
a szolgáltatás bővítéseként elképzelt kerékpártárolóként fog funkcionálni, ezen a területen – kisléptékű infrastrukturális fejlesztéssel – kerékpáros pihenő kialakításra kerül sor. De van még ötletem, amit remélem a LEADER program keretében valósíthatok meg, hiszen erre is nyújtottam be pályázati programot.

Gelsén bölcsödei szolgáltatással bővült az óvoda

Az önkormányzati beruházásban megvalósult új intézmény-részleget ünnepélyes keretek között adták át.

Egyelőre csak 10 fővel, de február 8-án megkezdte működését a legkisebbek és szüleik jelenlétében felavatott bölcsőde, amelyet a gelsei Szivárvány Óvoda két hátsó csoportszobájából alakítottak ki. A Kuckó-Mackó Családi Napközi elsősorban a 3 év alatti gyermekek napközbeni ellátását biztosítja a jövőben.

Mint avatóbeszédében Gulyásné dr. Kovács Erzsébet, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese kiemelte: e rugalmas, a szülők igényeihez alkalmazkodó, s a kisebb településeken is működtethető ellátási formára egyre nagyobb szükség van. A 10,5 milliós nagyságrendű gelsei projekt az Európai Unió 7 milliós támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap 1,5 millió forintos társfinanszírozásával valósult meg, 20 százalékos önkormányzati hozzájárulással.

Értékmegőrzés hagyományteremtő szándékkal

Február 21-én a zalaszentbalázsi általános iskola tornatermében hagyományteremtő szándékkal rendezték meg a kanizsai kistérség népzenei és néptánc találkozóját. A rendezvényen a kistérséghez tartozó települések kulturális és művészeti csoportjai adtak műsort.

A népdalok és a néptánc jegyében telt a szombat délután a zalaszentbalázsi iskola tornatermében, ahol mintegy húsz kulturális csoport adott randevút egymásnak. A zalai hagyományok megőrzését célul kitűző találkozó az Oktatási Minisztérium által is támogatott Napraforgós Kistérségi Napok programsorozat második állomása volt. „A kanizsai kistérség több mint egymillió forintot nyert egy olyan sorozatra, amely a hagyományok őrzését, ápolását szolgálja” – árulta el Berkenyés Lászlóné, a kistérség oktatási referense. „A rendezvénysorozat első állomásaként a közelmúltban Surdon tartottunk farsangi vigasságot, s hamarosan egy kistérségi borversenyre, illetve egy nemzetiségi hagyományőrző napra is sor kerül. A program zárásaként fotó- és rajzkiállítást is tervezünk, melynek témája a kistérség természeti és épített értékeinek bemutatása lesz.”

A találkozó a Zalaszentbalázsi Népdalkör fellépésével kezdődött, majd a helyi általános iskolások adtak műsort. A délután során színpadra állt még többek között a kanizsai Árvácska Dalkör, az Újudvari Népdalkör, a szepetneki Nefelejcs Egyesület néptánccsoportja, a murakeresztúri Rozmaring Asszonykórus.

Polai György, a nagykanizsai társulás irodavezetője elmondta: 27 település tartozik a társuláshoz, mely durván 67 ezer embert jelent. Őket kéthavonta megjelenő hírlevélben tájékoztatják a fontosabb eseményekről, hírekről.

Falujárás Sandon

A 437 lakosú Sandon folytatódott a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház és a Zalai Hírlap közös falujárása.

Az 1999 óta zajló falujáró sorozatnak a Zala Megyei Közgyűlés támogatásával megvalósuló legújabb programja délben ismerkedő találkozóval kezdődött a kultúrházban. A találkozón a képviselő-testület tagjain kívül a község életében meghatározó szerepet játszó intézmények, szervezetek vezetői vettek részt. Délután a község nevezetességeivel, hitéletével, civil szervezeteinek tevékenységével ismerkedtünk, később pedig ismét a kultúrházban folytatódott a program.
falujaras_sand04
A helyi művészeti csoportok bemutatója után a falujárás legrangosabb eseménye következett: a Hevesi Sándor Színház művészei mutatták be a mindenütt nagy sikert arató operett-gálájukat.

Bemutatjuk az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület területén az ÚMVP III. tengely mikrovállalkozás jogcímének egyik kedvezményezettjét

Interjú Völgyesi József, egyéni vállalkozóval

FVM rendelet alapján, „Mikrovállalkozás létrehozására és fejlesztésére nyújtandó támogatás” jogcímre benyújtott kérelmére 5.137.541- Ft támogatást biztosít az MVH ponthatár meghatározása alapján.

Hol kívánja megvalósítani a fejlesztéseket?
A beruházást Gelsén tervezem, ahol jelentős turisztikai fejlesztések indultak el az elmúlt években. ’30-’40-es években készült épületet alakítunk át, amelyet eredetileg lakóépületnek építettek, azonban jelenleg használatra nem alkalmas. ötletünkben egy olyan kereskedelmi egység kialakítása szerepel, amelynek fő profilja a zöldség-gyümölcs forgalmazás.

Milyen átalakításokat tervez az épületen?
Az épület jellege csak kis mértékben változik, elsősorban belső átalakítások lesznek. Az épületben eladótér, raktár, előtér, fedett kilépő kerül kialakításra. A régi homlokzati felületen szükség van hőszigetelésre. Új padlóburkolat, tetőfödém valamint az épület átalakításában belső válaszfalak kerülnek kialakításra.

Milyen célokat kíván megvalósítani a támogatásból?
Fő tevékenységi köröm a zöldség-gyümölcs kiskereskedelem. A vállalkozás-fejlesztésem legfőbb célja a szezon (tavasztól-őszig) kitolása egész évesre, az értékesítési és vevői igényeknek megfelelő telephely létesítése valamint a beszállítói köröm és az értékesítésre kerülő termékek mennyiségének és spektrumának növelése.

Kulturális seregszemle a zalakarosi kistérségben

Első ízben rendezte meg a 2008-ban újjáalakult zalakarosi kistérség a megyei művészeti fesztiválhoz kapcsolódó kulturális seregszemléjét. A gálaműsor első fordulóját szombaton Zalakomárban tartották meg.

Tekintve, hogy a zalakarosi kistérségben szerencsére nagyon sokan foglalkoznak művészettel, monstre bemutatót ígért a kulturális seregszemle. A rendezők azonban úgy döntöttek: nem egyetlen gigászi rendezvényt tartanak, hanem kétfelé választják a művészeti ágakat, s a két csoportnak külön kistérségi gálát szerveznek. Ennek következtében Zalakomárban a népzenészek, néptáncosok, vers- és prózamondók léptek színpadra, a közönség és a szakértő zsűri elé. A következő fordulóban pedig Gelsén a többi művészeti ág űzői mutathatják be tudásukat. „Az abszolút pártatlanságra törekedve Somogyból, az ottani néptáncszövetségből hívtunk zsűritagokat, hogy eldöntsék, mely produkciók érdemesek a továbbjutása a megyei gálára” – ecsetelte Novák Ferenc, a zalakarosi közösségi ház vezetője, a kistérségi Közkincs kerekasztal titkára, aki a dr. Markács Adrienn vezette kistérségi munkaszervezettel közösen szervezte meg a bemutatót. „Nagyon elégedett vagyok, hiszen a fellépők mind kiváló, magas színvonalú produkciókkal rukkoltak ki, azt hiszem, nyugodtan kimondhatjuk, hogy a kistérség büszke lehet a művészeire.”

A gálán ugyanakkor megfigyelhető volt, hogy a kistérség kulturális élete igazából a négy nagy településre koncentrálódik. Galambok, Gelse, Zalakaros és Zalakomár számítottak zászlóshajóknak, a legtöbb fellépő ezekből a településekből érkezett. „Nagyon fontosak ezek a seregszemlék, hiszen egyfajta értékelésre is módot adnak” – tette hozzá Novák Ferenc.

Erejükhöz mérten segítik az időseket

Kacorlak – A falu idős lakóit köszöntötték a település kultúrházában.

A rendezvényen Pintér László, a megyei közgyűlés alelnöke is részt vett, aki köszöntőjében a falvak felemelkedését, illetve a kis önkormányzatok megerősítését is szorgalmazta. Az ünnepi szavakat követően a zalaszentmihályi férfi népdalkör lépett fel, műsoruk éneklésre késztette a helyi nyugdíjasokat is. Mint azt Magyar Zsolt polgármester elmondta: a tavaly beszerzett falugondnoki busz közvetve könnyíti az idős emberek életét, hiszen a szolgálat a nyugdíjasok gyógyszereit is beszerzi, házhoz szállítja.

Forrás: Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület, Nagykanizsai HVI, zalaihirlap.hu, umvp.eu

Szerző: szerkeszto · Kategória: Hírek

Energiatakarékossági kezdeményezések Tatabányán

2010. március 2.

Tájház Bodokon. Energiatakarékossági kezdeményezések Tatabányán. Szociális bolt nyílt Tatán.
A Vértes-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület hírei.

Tájház Bodokon

A bokodi önkormányzat három éve vásárolt meg egy öreg épületet teljes berendezéssel, mely tárgyak közül sok muzeális értéket képviselt. Ebben az ingatlanban alakították ki a község Tájházát, amelynek rendbetételén sokan szorgoskodtak, köztük az ifjúsági klub közössége.

Az elmúlt években folyamatosan épült, szépült a régmúlt idők életét bemutató parasztház és környezete, mely számtalan rendezvénynek adott otthont. Januárban új programmal bővült a kínálat, ugyanis hagyományos, falusi disznótorra került sor. A szervezők reggel pogácsával és forralt borral fogadták a vendégeket, köztük az oroszlányi polgármesteri hivatal munkatársait, a helyi böllérek mindeközben perzseltek, bontottak, s már készült is a hurka, kolbász, s egyéb “disznóságok”. A programot szánkózás, csúszkálás színesítette, s tette a hűvös téli napot kellemessé, változatossá. A Tájházban egyébként a régmúlt idők emlékeinek bemutatása mellett, kiállításokat, és egyéb szabadidős programokat is tervez az önkormányzat, mely fenntartója és anyagi támogatója is a hagyományőrzés bokodi központjának.

Energiatakarékossági kezdeményezések Tatabányán

Az energiatakarékossági fejlesztések fontosságára hívták fel a társasházak közös képviselőinek figyelmét egy tatabányai önkormányzati fórumon. Bencsik János polgármester, országgyűlési képviselő a most kialakítás alatt álló Nemzeti Épületkorszerűsítési Program főbb irányait ismertette. Gyakorlati példaként szó esett a panelépületek szellőztetését biztosító motorok villamos fogyasztásának csökkentéséről, valamint a város támogatásával megvalósult energia-takarékos távfűtési beruházásról.

Mint azt Bencsik János elmondta: az épületkorszerűsítési program a szakmai szervezetek együttműködésével készül, lényeges eleme a komplexitás és az átláthatóság. Tartalmazza az épületek hőszigetelését, az energiacsökkentő beruházásokat és a megújuló energia alkalmazását. A program alkotói egymásra épülő, egymást kiegészítő, differenciált támogatási intenzitást alkalmazó finanszírozási modellben gondolkodnak: egyablakos rendszerben, ajánlott termékekkel, szolgáltatásokkal és kivitelezőkkel, akkreditációs rendszerrel. Hozzátette: ez az épületkorszerűsítési program nemcsak a magánlakásokra, hanem a közintézményekre is kiterjed, és cselekvési tervet is tartalmaz majd. “Amennyiben 2011-ben elindul a program, akkor egy év alatt az eddigi 50-60 ezer helyett 200-250 ezer háztartás és a közintézmények 15-20 százalékának épületkorszerűsítése valósulhat meg” – vélekedett a polgármester.

A fórumon szó esett arról is, hogy önkormányzati támogatással a távfűtés-szolgáltató cég olyan energia-takarékossági beruházásokat valósított meg a városban, amely az érintett társasházaknál egy fűtési szezonban 24-48 százalékkal csökkentette a hőfogyasztást. A fórumon a közös képviselőknek bemutatták azt a villamos berendezést is, amely a panelépületek szellőzését biztosító motorok energiaigényét képes jelentős mértékben csökkenteni, illetve fűtés-megtakarítást is eredményez.

A tatai szociális bolt és raktár hazai termelőktől vásárol

A szociális boltokban közvetlenül magyar termelőktől származó, jó minőségű élelmiszerek kerülnek a polcokra. Óriási érdeklődés tapasztalható a bolthálózat iránt; egyre több kisvállalkozó és termelő jelzi: csatlakozna a kezdeményezéshez.

A decemberben Tatán megnyílt szociális bolt és raktár áruház volt a 70. az országban, s a napokban Békésen már a 100. avatásán vesznek részt az ötletgazda Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) tagjai. A tatai üzletben és a raktárban kizárólag magyar termékeket árusítanak (kivéve a speciális déligyümölcsöket), közvetlenül a termelőktől beszerezvén az élelmiszereket.

A burgonya 40, a vöröshagyma 70, az alma 60 forintos átlagáron kapható, de hamarosan mindenféle primőrrel is megjelennek a polcokon.

szocbolt_tata Konrád Istvánné, a MAGOSZ gazdasszony tagozatának elnöke elmondta, ragaszkodnak alapelveikhez, amelyekkel az árkialakítás történik. A termelőket azzal védik, hogy bizonyos ár alá nem mennek, nem hozzák lehetetlen helyzetbe a gazdálkodókat, s bizonyos árrésnél magasabb kulcsot nem alkalmaznak az eladásnál. Ez utóbbival a vevők pénztárcáját igyekeznek kímélni.

Az alapvető élelmiszerekből nagy mennyiség áll rendelkezésre, a környékbeli szociális boltokat is kiszolgálják. Hungarikumokat, jellegzetes honi termékeket is kínálnak az alapvető termékek mellett.

Forrás: tata.hu

LEADER-pénzekből jelentetnék meg Vértes László „Kavics ösvény” című művének reprint kiadását

Vértesszőlős nevét 1965-ben ismerte meg a tudományos világ és a laikus közvélemény. Ekkor került elő az egykori mésztufa bányából a mintegy 500.000 éves tarkócsont-lelet, melyet sokan ismernek fantázianevéről: „Samu”. Az ásatásokat Vértes László vezette.

A lelőhelyen előkerült további maradványok, a megkövesedett iszap által megőrzött állati és emberi lábnyomok felett ma már a Nemzeti Múzeum Bemutatóhelye áll, osztálykirándulások és családi túrák kedvelt célpontja. A község hűen ápolja Vértes László emlékét. A professzor úr nevét viseli egy utca és egy emlékpark, emléktábláját pedig minden év augusztusában, a Falunapon megkoszorúzza a képviselő-testület. Sok lakos ma is emlékszik az ásatás és a felfedezés körülményeire. Sámuel, Samu nevét pedig a helyi TV, egy bolt, és az óvoda is nevében őrzi, sőt képzelt képmása a község címerén is megjelenik. A bemutatóhely fejlesztése pedig régi terve az önkormányzatnak.

Most új kezdeményezés indult el az önkormányzat részéről: LEADER pályázati forrásból szeretnék megjelentetni Vértes László „Kavics ösvény” című művének reprint kiadását. Ennek okán kutatta fel Zoltánfi Zsuzsanna alpolgármester a professzor úr fiát, aki gyermekkorában maga is többször megfordult Vértesszőlősön. A külföldön élő ifjabb Vértes László örömmel tett eleget a község meghívásának, és 2009. december 18-án a képviselő-testület fogadhatta őt. A kezdeti megilletődött perceket kötetlenebb hangú beszélgetés váltotta fel. Végül ifj. Vértes Lászlót a testület Szabó Mária és Szűcs Imre „Szöllősi krónika” című könyve mellett az MTV archívumából fellelt, a professzor úrral készült egykori interjút is tartalmazó dokumentumfilm CD-re írt felvételeivel is megajándékozta.

198 kilogrammos malacot vágtak a falunak

Vértesszőlős – Sűrű hóesésben messzire szárnyallt a „Vidala mamicska” című szlovák keringő dallamos pattogása a hangszórókból, hogy akik netán nem tudták, azok is tudják, hogy merre érdemes elindulniuk.

A községházával szemközti szlovák tájházban másodszor rendeztek hagyományőrző, közösségi disznóvágást, ahol a Kovács István által felnevelt 198 kilogrammos áldozat kivételével mindenki remekül érezte magát. A legkritikusabb, döntő mozdulatot Hlogyik József böllér tette meg hét óra után néhány perccel az állat elkábítása után, s Kutenics Mária rutinosan azonnal felfogta a malac vérét, hogy a régi szokások szerint azt hagymásan kisütve finom reggelit készíthessenek belőle az éhes vendégek számára. Tétlen, unatkozó embert nem is lehetett látni sehol. Az önkormányzat, a kisebbségi önkormányzat tagjai, a polgármesteri hivatal és az intézmények munkatársai, de a nyugdíjas klub képviselői is valamennyien igyekeztek, hogy legkésőbb 14 órára minden elkészüljön. Fáradozásuknak meg is lett az eredménye. A már csak készre érkezők valamennyien olyan finomságokat kóstolhattak az óvoda konyháján elkészített húsleves után, amit csak egy frissen levágott sertés húsából lehet elkészíteni az ősi szlovák receptek és hagyományok alapján.

Forrás: kemma.hu

Szánkóverseny Dunaalmáson

Enyhén hideg időjárás, szikrázó napsütés, ideális hóval borított pálya fogadta mindazokat, a helyi és a környező településekről érkezőket, akik beneveztek Dunaalmáson a “Dunaalmási Nagy Szánkóverseny III. Fűzihegy Kupa”’ elnevezésű versenyre.

Még 2003-ban a Fűzihegyen élő Rátvai házaspár volt az ötletgazdája az eseménynek melynek megvalósításához társult Dunaalmás Barátainak Köre. Akkor 74-en neveztek be a versenyre. 2005-ben meglehetősen latyakos pályán negyven versenyzővel zajlott le eredményesen a kedvezőtlen időjárás ellenére is a verseny. 2010. február 7-én 78-an álltak rajthoz gyermek és felnőtt korcsoportban a versenyzők. Céljuk megmutatni, hogy ki tud eredményesebben lesuhanni szánkójával a Fűzihegy kijelölt 800 méteres versenypályáján. Tíz órakor Lévai Péter polgármester köszöntötte a megjelenteket, szervezőket, szponzorokat egyaránt. Majd a próbafutamok után elkezdődött a korosztályonkénti verseny, melynek érdekességeként megemlíthető, hogy szánkón kívül még Trabant motorháztetőn, snowborddal is lecsúsztak néhányan, mint Király Tamás és Wittenberger Sándor, vagy Szénássy Péter. A sikeres célbaérés után következett az izgalmas eredményhirdetés.

A 18 évnél fiatalabbak közül 1. Kovács Attila, 2. Szénássy Péter, 3. Czintos Attila lett. Sípos Tamás neve már nem ismeretlen a szánkóversenyen. Harmadik alkalommal ért el első helyezést, ezúttal a 18-50 év közötti korosztályosok között, így örökös bajnokként nyerte meg a kupát. 2. lett Bélai Lőrinc, 3. Czintos Attila. Az 50 év felettieknél 1. Makai György, 2. Dégen Ferenc, 3. Palásti Péter lett. A családok versenyében Pálházi, Béla és a Tapolcai család nyert helyezést.

A verseny után forró teával várták az oda látogatókat. A győztesek az első helyezettek által elnyert Fűzihegy kupán, vándorserlegen kívül a szponzorok által felajánlott értékes ajándékokat kaptak, mint pl. szánkó, bob, oklevelek. A nevezési díjakból befolyt 15.200 Ft összegből Dunaalmás Barátainak Köre homokládákat kíván elhelyezni a téli időszakban a kritikus helyekre a verseny alkalmával. Egyszóval nagyszerű volt az ötlet, a szervezés, amely a helybéliek összefogásának szép példája.

A doni hősökre emlékeztek Dunaalmáson

Dunaalmáson, az Almási úti református templom kertjében lévő emlékművön a második világháború dunaalmási áldozatainak – hatvannégy személynek a neve olvasható. Közöttük a második magyar hadsereg Don kanyarban elesett katonái. 2010-ben e tragikus esemény 67-ik évfordulója alkalmával emlékeztek a község lakói a második világháború áldozataira, külön azokra, akik megjárták a Don kanyar poklát. A második világháború áldozatai között minden esztendőben rájuk is itt, a református templom előtti emlékműnél emlékezünk, azokra, akik megjárták a Don kanyar poklát és akik nem jöttek onnan vissza. Január 17-én vasárnap a református istentisztelet után álltak meg a megjelentek emlékezni a templomkerti emlékmű előtt, mely a felsorolt áldozatok nevei alatt az alábbi szöveg olvasható: „Elmentetek, mert el kellett mennetek. Kegyelettel őrizzük emléketeket.”

Forrás: tata.hu

Forrás: Vértes-Gerecse Vidékfejlesztési Közösség Kh. Egyesület, Oroszlányi HVI, umvp.eu

Szerző: szerkeszto · Kategória: Hírek

Falumegújítás Kuncsorba központjában

2010. március 2.

Vidékfejlesztési fórum Kengyelen. Egyetlen újítással egy vagyont spórolnak a fűtésen Örményesen. Hudu Mátyás kuncsorbai feltaláló rendkívüli fóruma. Ifjúsági Szakmai Fórumsorozat IKSZT címbirtokosoknak.
A Tisza-menti LEADER Közhasznú Egyesület hírei.

Vidékfejlesztési fórum Kengyelen

2009. november 26-án a Tisza-menti LEADER HACS tájékoztatót tartott Kengyelen, a József Attila Művelődési Ház Könyvtárában. A tájékoztató fórumon megjelentek aktuális pályázati felhívásokról kaphattak teljes körű felvilágosítást.

A Vidékfejlesztési fórumot Török Csaba, a Tisza-menti LEADER Közhasznú Egyesület elnöke nyitotta meg. A jelenlévőknek elmondta, hogy a LEADER IV. tengely lezárult, az Egyesülethez 7 pályázat érkezett.
Bemutatja a fórum előadóit. Angyal Csaba munkaszervezet vezető az ÚMVP III. tengelyes pályázatokról tart tájékoztatót, valamint Szőke András HVI vezető a Nemzeti Diverzifikációs Programról beszél. Mindkét témában a pályázatok ezen időszakban nyitottak. Továbbá Kiss Zoltán tart beszámolót a leendő fejlesztő- oktató Kft-ről, melynek szervezésével meg lett bízva.

Angyal Csaba: Ismerteti az ÚMVP III. tengelyes 4 jogcímet, annak feltételeit. Elmondja, hogy a rendelkezésre álló idő elég kevés, mivel a rendeletek közleményei nemrég kerültek fel a honlapra. Az FVM álláspontja az, hogy nem kívánnak kiírási időt hosszabbítani.
Szőke András: beszél a Diverzifikációs pályázat kiírásokról. Elmondja hogy közel azonosak a pályázati lehetőségek az imént elhangzottakkal. Azért ajánlatos figyelembe venni, mivel az ÚMVP III. –ból a Tisza-menti LEADER HACS területéről két település nem támogatható, addig a diverzifikációsban igen. Röviden ismerteti az alábbi jogcímeket:
- mezőgazdasági üzemek korszerűsítése,
- mezőgazdasági termékek értéknövelése,
- mikrovállalkozások támogatása,
- turizmus fejlesztése,
- vidéki települések fejlesztése,
- vidéki örökség védelme.

Kiss Zoltán beszél a fejlesztő- oktató központról, elmondja, hogy a székhely Kuncsorbán lenne, de különböző csapatok is dolgoznának más-más helyen, közéjük tartoznának: pályázatírók, pénzügyi és egyéb szakemberek. Röviden ismerteti a Társasági szervezet szerződés tervezetét, ismerteti az tervezett ütemtervet. Az egyesület legközelebbi fórumát Örményesen tartja, november 01-én, valamint november 02-án Fegyverneken.

Egyetlen újítással egy vagyont spórolnak a fűtésen Örményesen

Egyre több intézmény kénytelen váltani a drága gázfűtésről valamilyen olcsóbb, költséghatékonyabb fűtési módszerre. Ezek telepítése, bevezetése nem csekély összegbe kerül, talán sok helyen épp ez a váltás kerékkötője. Örményesen, ahol a többi kistelepüléshez hasonlóan nem dúskálnak az anyagi javakban egy sikeres pályázat révén sikerült a helyi általános iskolában egy pelletkazánt üzembe helyezni. Bár még igazán zord időjárási körülmények között nem tudták teszteli annak hatásfokát, már így is érezhető némi megtakarítás.

— Török Csaba polgármester úr éppen az Új Néplap egyik cikkében olvasta, hogy Öcsödön áttértek a pelletfűtésre — kezdte mondandóját Kenéz Béla műszaki ügyintéző. — Ezután úgy döntöttünk, hogy helyszíni tanulmányútra odautaztunk. Találkoztunk olyan vállalkozóval, aki nemcsak pellettel fűtött, hanem mindenféle mezőgazdasági mellékterméket is eltüzelt. Ez felkeltette az érdeklődésünket, mivel egy helyi üzem ingyen ajánlott fel a számunkra napraforgó ocsút, amivel egyharmad részben mi is fűtünk.

Megvásároltuk a kazánt, amit az év elején kezdtük el telepíteni, s nyáron már készen volt. Igazából vártuk vele a rossz időt, hogy megfelelően be tudjuk szabályozni. Az előzetes számítások szerint 30 százalékkal kevesebbet fizethetünk fűtési költségekre, s ez még olcsóbb lehet, ha egy pelletáló gépsort is beszerzünk.

A műszaki ügyintéző hozzátette a fűtőanyagot Szentesről szerzik be 30 forintos kilonkénti áron. Egy zsákban 42 kiló van. Az előzetes számítások szerint a leghidegebb időben körülbelül öt zsák — amiből három zsák pellet, kettő pedig ocsú — fogy majd. Ez azt jelenti, hogy az iskola napi fűtési költsége 3780, a havi pedig 117 180 forint lenne. Ez jelentős megtakarítást jelentene, hiszen tavaly januárban 522 301, az idei év azonos időszakában pedig 616 490 forintot fizettek ki gázszámlára. Persze a kazán mit sem érne, ha előzetesen nem cserélték volna ki az iskolában a nyilászárókat, illetve nem szigetelték volna teljesen az épületet.

A rendszer működését testközelből „csodálhattuk” meg. Idegenvezetőnkké Kripta Bálint fűtő lépett elő.

— Hétvégén a két napra elég három zsáknyi fűtőanyag, az állandó 15 fokos hőmérsékletet tart — állítja. — Este is elég ez a hőmérséklet, reggel 6-kor bejövök két óra alatt 20 fokra felfűtöm az iskolaépületet. Mivel kicsi az adagoló, a rendszert nem lehet huzamosabb időre magára hagyni, minden nap itt vagyok. Persze van távfelügyelet, s ez azonnal jelzi, ha valami nem stimmel a kazánnal, ami egyébként 2600 légköbmétert tud befűteni. További előnye, hogy a mezőgazdasági hulladék mellett apró darabos brikettet is lehet benne égetni. Mindezek ellenére az iskola két gázkazánjából egyet megtartottunk, szükség esetére, ha elromolna a pelletkazán vagy elfogyna a fűtőanyag.
Keresik a rendszer bővítésének a lehetőségét

Talán nem meglepő, hogy az örményesiek tovább szeretnék fejleszteni a rendszert, az egyébként félig üresen álló önkormányzat épületét is bevonnák a pellettel fűtő intézmények közé. Ez persze csak akkor valósulhat meg, ha ismét nyernek erre a célra pályázati pénzt, ugyanis a településnek önerőből nem telik rá.

Egy rendkívüli kuncsorbai feltaláló rendkívüli fóruma

A kuncsorbai feltaláló – Hudu Mátyás – időnként hallat magáról, célja elsősorban a figyelemfelkeltés lenne az állattenyésztéstől elindulva a termékek fogyasztásáig kiterjedően. Többször is szerepelt helyi médiában, azonban nagy sikereket nem könyvelhetett még el magának.

Mondanivalója számos témát érint, melynek legutóbb 2010. január 16-án egy Törökszentmiklóson tartott fórumon adott hangot.

Témái az alábbiak voltak:
- A takarmány tápon nevelt állatokból előállított termékek fogyasztói hosszútávon súlyos egészségkárosodást szenvedhetnek, mivel az intenzív táppal nevelt állatok doppingszereket – növekedési hormonokat – kapnak. Az ember szervezetébe jutva betegségeket, daganatos elváltozásokat, idegrendszeri problémákat okozhatnak.
- A magyar állattartók, tenyésztők az állati termékeket többségében súlyos veszteséggel állítják elő.
- 2012-ig az EU minden tagállamában megtiltja a kacsák, libák kényszertakarmányozását.
- 2012 végéig át kell alakítani a tojó tyúkok ketreceit kényelmesebbé, elviselhetőbbé az állatok számára, melynek hatására akár 30%-al növekedhet a tyúktojás értékesítési ára.
- 2010 végére 1% alá kell vinni a baromfi termékek szalmonellás fertőzését.
A feltaláló azt állítja, ezeket a problémákat orvosolni lehetne, a megoldás a kezében van, melyeket a korára való tekintettel át szeretne adni szakembereknek.

Ifjúsági Szakmai Fórumsorozat IKSZT címbirtokosoknak

Beszámoló a II. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ifjúsági Szakmai Fórum első állomásáról.

A fórumsorozat első állomásának a szolnoki Ifjúsági Ház és Szolgáltató Iroda adott helyet. A rendezvények célja elsősorban a fiatalok tevékenységeinek támogatása. Ezt a szervezők úgy kívánják elérni, hogy a különböző szférák (IKSZT címbirtokosok, ifjúsági referensek, közművelődési intézmények , civil szervezetek, valamint Önkormányzatok) egymással kapcsolatot teremtve a fiatalok eléréséhez szükséges módszertant elsajátítsák, valamint segítséget kapjanak a cél elérése érdekében.

Burai István az Aba-Novák Kulturális Központ ifjúsági szakértője fogadta és köszöntötte a jelenlévőket. Bemutatta a meghívott előadókat, valamint a jelenlévőket megkérte, hogy az előadások közben alkalom adtával mutatkozzanak be, valamint ismertessék tevékenységüket.

Elsőként Wootsch Péter ifjúsági szakértő osztott meg néhány gondolatot. Beszélt a fiatalok helyzetéről, valamint arról, miként tekint a társadalom rájuk. Elmondta, hogy az EU az ifjúsági munkát igen nagy mértékben támogatja, ami kedvező, hisz az ifjúságba be kell ruházni. Valamint beszélgetés alakult ki az ifjúság szellemi támogatásának fontosságáról.

Katona Mária ÉA-i Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda vezetője beszélt a „kirajzás projektről”, amely elsősorban a települések Önkormányzatainak az ifjúságügyi hozzáállását kutatják, miszerint a döntéshozó folyamatokban milyen mértékben lehetne bevonni a fiatal generációkat. Ezen kívül beszélt még néhány pályázati lehetőségről amely szakmai dolgok támogatására irányulna leginkább.

Galambos Adorján szociológus, a Debreceni Ifjúsági Szolgáltató nonprofit kft. ügyvezető igazgatója az ifjúság fejlesztés fogalmáról mondott el néhány gondolatot, valamint beszélt a HAIKO szakmai etikai kódexéről. A fiatalok támogatásának fontosságáról, valamint tevékenységükről tett említést.

Falumegújítás Kuncsorba központjában

Kuncsorba önkormányzata 2009. januárjában nyújtotta be pályázatát sikeresen a Tisza-menti Leader Közhasznú Egyesületnél a polgármesteri hivatal homlokzatának felújítására és a község díszparkjának szépítésére.

A közbeszerzési eljárás lefolytatása után, december 15-én kezdődtek el a kivitelezési munkák, és április 15-re kell azokat befejezni.
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. tengelyes falumegújítási pályázaton nyert 10 millió forintból új vakolást kap a polgármesteri hivatal homlokzata, és ablakot is cserélnek rajta. A szomszédos park díszkövezetet kap, és kényelmes pihenőpadokat állítanak fel — várhatóan a helyiek örömére.

Forrás: Tisza-menti LEADER Közhasznú Egyesület, Törökszentmiklósi HVI, umvp.eu

Szerző: szerkeszto · Kategória: Hírek

Kulturális fejlesztések a sághegyi akcióterületen

2010. március 2.

Bővítik a répcelaki Művelődési Otthont. Pénzgyűjtés a celldömölki kórház javára. Renoválták a Polgármesteri Hivatalt Káldon.
A Sághegy LEADER Egyesület hírei.

Rekonstrukció előtt a répcelaki művelődési ház

Az európai uniós támogatással megvalósuló projekt részeként megújítják és bővítik a művelődési otthon épületét. Bár az intézmény idei munkatervének összeállításakor még nem körvonalazódtak pontosan a rekonstrukció teendői, a kultúrház munkatársai igyekeztek úgy összeállítani a programokat, hogy az építkezés miatt ne maradjanak el a tervezett rendezvényeik.

A 2010-es részletes programterv számos pontban fogalmazta meg, hogy az intézmény tevékenysége milyen célokra irányul. Az egyetemes kultúra közvetítése és az értékközpontú befogadói magatartás kialakítása mellett kiemelt szerep jut a helyi-térségi azonosságtudat, a lokálpatriotizmus fejlesztésének, az önkifejezést és a kreativitást előtérbe helyező élményközpontú közösségi programoknak. Vannak közhasznú kulturális szolgáltatásaik, szakmai segítséget nyújtanak az amatőr művészeti közösségeknek, számukra bemutatkozási lehetőséget is kínálnak. Fórumok szervezésével segítik a városban élő, illetve a településről elszármazott, kiemelkedő tudományos, művészeti, közösségi és más értékeket létrehozó kortársak megismertetését.

Az idén sem maradnak el a nemzeti ünnepekhez kötődő rendezvények, s a város kiemelkedő eseményeiről is megemlékeznek. Továbbra is rendszeresek lesznek a kiállítások a Nyitott Tér Kulturális Egyesülettel karöltve, s nem maradnak el a különféle klubok, szakkörök programjai sem. A hagyományos nyári nagy rendezvény, a Répcelaki Fesztivál is várja majd a látogatóit. Az eseményhez kapcsolódó Répce Expo viszont az idén elmarad, mert nincs akkora fedett terület, ami a vásárnak helyet adhatna.

Újfent készülnek a szabadidő hasznos eltöltését segítő sportrendezvényekkel, vetélkedőkkel, nyári nyelvtanfolyamokkal, kézműves-táborral. A közművelődési intézmény együttműködik a város civil szervezeteivel, helyet adnak az egyesületek programjainak, és segítséget is nyújtanak a céljaik megvalósításához.

Pénzt gyűjtenek a celldömölki kórháznak

A celldömölki Kemenesaljai Egyesített Kórház pénzügyi helyzete az elmúlt években történt ágyszám csökkentés, teljesítménykorlátozás és a régió egészségügyi koncepciója következtében jelentősen romlott. Ezért a celldömölki civil szerveztek a kórháznak gyűjtenek pénzt. A Beteg Gyermekekért Misszió például egymillió kétszázezer forintot gyűjtött össze a kórház fennmaradására. Az Együtt Celldömölk Városáért Egyesület jótékonysági koncertet szervezett. A Kemesaljai Kórházért Alapítvány pedig az adózóktól minden évben hat-tíz millió forintra számíthat. A kórháznak – a korábbi 200 millió helyett – most 160 millió forintos adóssága van. A kórház igazgatója és a helyi polgármester szerint egy ésszerű, stabilitást teremtő átszervezés megoldást jelenthetne a problémájukra.

Forrás: nyugat.hu

Átalakították és renoválták a káldi polgármesteri hivatalt

Megszépült az új évre Káld polgármesteri hivatala. Külső és belső renoválást is végeztek az épületen. A beruházás költségeinek kétharmadát támogatásból fedezték.

Felújították és némileg átalakították a polgármesteri hivatal épületét a faluban. A beruházás megvalósításának több indoka is volt: egyfelől egy vihar megbontotta az oromfal vakolatát, ezt mindenképpen ki kellett javítani, másrészt elkelt a belső helyiségek rendbetétele is. Továbbá szükség volt arra is, hogy a mellékhelyiséget elválasszák a kis konyhától. Ezeken kívül – miután 2008 óta Borgáta is a körjegyzőséghez tartozik – hivatali létszámnövekedés is történt, az átalakítás tehát elkerülhetetlenné vált. Az épületben levő rendőrségi irodát áthelyezték egy másik helyiségbe, a felszabadult szobát így fel tudták használni más célra.

A rekonstrukciós munkák az elmúlt év októberében kezdődtek el, s karácsony előtt be is fejeződtek. A felújítás a külső homlokzati munkákat és a belső festést, járólapozást, valamint konvektorcserét foglalt magába. A renoválás a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács támogatásával valósult meg, a beruházás teljes költsége mintegy két és fél millió forint volt, ennek kétharmadát nyerték el pályázaton, a többit saját forrásból teremtették elő. A kivitelezést helyi és környékbeli iparosok végezték.

További hír az önkormányzat háza-tájáról, hogy január közepétől két főállású településőr teljesít szolgálatot egy éven keresztül, miután az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium jóváhagyta az ez irányú kérelmüket. A településőröket több pályázó közül választották ki, s nagy szerepet szánnak nekik a község közbiztonságának javításában.

Tavaszra elkészülnek a répcelaki Százszorszép Óvoda felújításával

A tervek szerint halad a Százszorszép Óvoda felújítása és bővítése. A munkákra 132 millió forint uniós támogatást nyert a város. Az úgynevezett új épületet tavasszal birtokba is vehetik a gyerekek.

Folyamatban van a Százszorszép Óvoda úgynevezett új épületének műszaki átadása. A kisdedóvó intézményt teljeskörűen felújítják, a beruházás első szakaszában az 1970-es évek végén átadott épületet renoválják, illetve bővítik. Itt egy toldalékszárnyat alakítottak ki a kivitelezők, melyben helyet kap az ötödik csoportszoba a hozzávaló kiszolgálóhelyiségekkel együtt. A gyermeköltöző mellett elkészült a vizesblokk, egy orvosi szoba az elkülönítővel, megnagyobbították a csoportszobák előtti teraszt, amelynek egyik részét teljesen befedték, a másik felére mobil árnyékoló kerül. Fix tetőt kapott a gazdasági bejárat felőli terasz is, és mindenütt lehetővé tették az akadálymentes közlekedést. Fülöp Ildikó óvodavezető örömmel mutat körbe: ha az idő engedi, tovább folytatják a kertrendezést is, hogy tavasszal megújult környezetbe költözhessenek. Amint ez megtörténik, a régi óvodaépület rekonstrukcióját is elkezdhetik.

Az önkormányzat a Nyugat-dunántúli Operatív Program Közoktatási infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése című pályázaton nyert több mint 132 millió forintot; Répcelak önkormányzata olyan színvonalas pályázatot nyújtott be, hogy hatszoros túljelentkezés mellett részesült európai uniós támogatásban.

„A városi óvoda jelenleg 110 férőhelyen fogadja a gyermekeket. Az intézmény évek óta szinte teljes kihasználtsággal működik. A demográfiai mutatók azt jelzik, hogy a jövőben még több férőhelyre lesz igény. Ezért is vált indokolttá a bővítés” – mondta Fülöp Ildikó. A kisdedóvó fenntartója Répcelakon kívül Csánig, Nick, Vámoscsalád, Vasegerszeg, Nagygeresd és Nemesládony önkormányzata, Uraiújfaluban tagintézménye működik a Százszorszép Óvodának, de a felsorolt települések gyermekein kívül szomszéd megyebeli apróságokról is gondoskodnak: Csáfordjánosfáról és Répceszemeréről is hozzák a szülők a lurkókat a Répce-parti kisvárosba. A bővítés után összesen 125 gyereket fogadhatnak majd. Fülöp Ildikótól azt is megtudtuk: az uniós projektnek nemcsak az infrastrukturális beruházás a része, hanem a szakmai megújulás is: szeptembertől két csoportban bevezetik a kompetencia alapú nevelést, ezért két kolléganője továbbképzésen vesz részt.

Lehetőségük lesz még mozgáskultúrát, mozgásfejlesztést segítő eszközök vásárlására, és a tervek között szerepel a bútorzat cseréje is. Az udvarra játéksziget-elemek, homokozók, hinták, csúszdák, mászókák, rugós játékok kerülnek. Rendezik továbbá az óvoda udvarát, új kerítést, kapukat és kerti utakat is építenek. A korszerű infrastruktúra, a megújult környezet minden bizonnyal ösztönzően hat a gyermekek fejlődésére.

Forrás: Vas Népe

Pályázati pénz felhasználásával megkezdődhet a csatornázás

Pályázati pénz felhasználásával valósul meg a csatornázás Sárvár-Rábasömjénben és Rábapatyon. Közel 740 millió forintot nyert a két önkormányzat a fejlesztésre.

A Sárvár-Rábasömjén városrész és Rábapaty község szennyvízcsatornázása 85,5 százalékos támogatásban részesült a Környezet és Energia Operatív Programban. A projekt a két önkormányzat közös beruházásában valósul meg. A csatornázásra 737 millió forintot nyertek, az önkormányzatok 131 millió forinttal járulnak hozzá a projekthez. Az önerő a bekötések arányában oszlik meg, a 131 millió forint hetven százalékát Rábapaty, harminc százalékát a sárvári önkormányzat állja.

Kondora István, Sárvár alpolgármestere hangsúlyozta, hogy a beruházás során összesen 16 ezer méter gerincvezetéket fektetnek le a két településen, 910 lakóegységet kötnek rá a hálózatra 245-öt a sárvári városrészen, 665-öt Rábapatyon és hat átemelő szivattyút helyeznek üzembe. Az alpolgármester kiemelte, hogy a sárvári szennyvíztisztítót a fejlesztés miatt nem kell bővíteni, mivel a kapacitása elegendő, sőt a város további fejlesztéseit is elbírja. 2010 nyarán kezdődhet el legkorábban a kivitelezés, mivel a közbeszerzési eljárásokat le kell folytatni. 2011 végére fejeződhet be a fejlesztés. Kondora István hozzátette, a lakosok csatornatársulást, Sárvár és Rábapaty pedig önkormányzati társulást hozott létre, hogy a projekt megvalósulhasson. A fejlesztést követően a város jelentős része, 98 százaléka csatornázott lesz: Sárvár-Hegyközségben a terepviszonyok miatt azonban nehéz lesz megvalósítani a csatornázást.

A város vezetői az elmúlt másfél évtizedben a turizmus irányába fejlesztettek, a csatornarendszer kiépítése jelentős infrastrukturális előrelépést jelent a városnak. A csatornahálózatra mintegy kilencszáz lakást kötnek rá.

Forrás: Vas Népe

Hegyfalun konzorciumi tagként jutnak támogatáshoz – Fejlesztik a könyvtárat

Hegyfalu település önkormányzata mint fenntartó, továbbá a Művelődési Ház és Könyvtár csatlakozott a Berzsenyi Dániel Megyei és Városi Könyvtár kezdeményezéséhez; több más (elsősorban városi) könyvtárral együtt konzorciumot hoztak létre a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében meghirdetett pályázaton való részvételhez. A konzorcium több mint 86 millió forintos támogatást nyert a Vas megye könyvtárai formális és informális tanulást támogató szolgáltatásainak összehangolt fejlesztése című pályázaton.

A hegyfalui bibliotéka webes felületen elérthető könyvtári állományra, helyi, az olvasást, művelődést, tanulást támogató programokra és eszközfejlesztésre pályázott. Ezenkívül részt vesznek a Berzsenyi Dániel Könyvtár által szervezett, akkreditált képzésben, és olvasótábor szervezésével is próbálkoznak. A községben és a körzetében kívánják az élményszerű olvasást népszerűsíteni a 10-18 éves korosztály és az időskorúak körében.

Forrás: Sághegy LEADER Egyesület , Celldömölki HVI, Sárvári HVI, umvp.eu

Szerző: szerkeszto · Kategória: Hírek